Oszkár: jövőre sem támad fel a telekocsi

Márciusban mindössze két hét alatt mintegy 95 százalékos visszaesés zajlott le az Oszkár forgalmában

– erről is beszélt a Világgazdaságnak a telekocsirendszer társalapító-tulajdonosa, Prácser Attila. Mint elmondta, a negatív fordulat annyiban nem volt váratlan, hogy a koronavírus magyarországi megjelenésével a cég is azt kérte a felhasználóktól, hogy lehetőség szerint ne szervezzenek utazásokat. Bár május végén a pünkösd hatására lassú növekedés indult meg, amely ki is tartott a nyár végéig, a járvány kitörése előtti, év eleji forgalomnak így is csak a 65 százalékát érték el szeptemberre. A tavalyi hasonló időszakhoz képest ennél is rosszabb a helyzet:

éves bázison a felére zuhant az Oszkár használata. A második hullám (ha nem is a tavasszal tapasztalt drasztikus módon) ismét lefelé tartó pályára állította a szolgáltatást.

Az Oszkar.com telekocsi Kft. 2012 júniusában alakult, azóta csaknem 850 ezer regisztrált felhasználót gyűjtött. Egy átlagos hónapban mintegy 200 ezer utas és 100 ezer sofőr utazik a telekocsirendszerrel.

Prácser Attila arra is kitért, hogy a kezdeti időszakban évről évre megduplázták az általuk generált forgalmat, 2019-re azonban – bár tovább növekedtek – ez már nem volt igaz. „A koncepcióban rejlő lehetőség kezdi elérni a megvalósulás elméleti maximumát.” A cég tavaly meghaladta a 225 millió forintos nettó árbevételt, ami 30 milliós plusz 2018-hoz viszonyítva, adózott eredménye pedig némiképp elmaradt a két évvel ezelőttitől, de így is megközelítette a 120 millió forintot.

A vállalkozás kilátásairól a 42,75 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Prácser Attila kifejtette, hogy 2021-ben sincs realitása a forgalom visszarendeződésének, ám 2022-től újra elérhető lehet a 2019-es szint.

A költségek rugalmasan ütemezhetők, már csak ezért sem merült fel a tevékenység beszüntetése, ahogy a külföldi piacszerzés sem, bár ennek gátja a francia BlaBlaCar előretörése, amely milliárd dolláros tőkebevonás után mára Európában uralja a telekocsizást, ugyanakkor az Oszkár magyar pozícióit nem fenyegeti. A szolgáltatást nemcsak belföldi útvonalakra, hanem külföldi (főképp Ausztria, Németország, Hollandia) ingázásokra is igénybe veszik, 65:35 százalékos arányban. A határok lezárása ezért érzékenyen érinti ezt a tevékenységet, miként a turizmus bedőlése is. Az Oszkár-felhasználók jellemzően magyarok, a nemzetközi távok esetében azonban markáns a külföldiek jelenléte, akik magától értetődő közlekedési megoldásként alkalmazzák a telekocsit. A szegmenst a fesztiválszezon elmaradása kiváltképp sújtotta, hiszen az Oszkár és a fesztiválok közönsége nagy átfedést mutat: zömében fiatalok, akiknek természetes az idegenekkel való közös utazás.

Az üzleti modell lényege az az informatikai háttér, amely megteremti a lehetőséget a sofőrök által kínált szabad helyek és az autós közlekedést kereső utasok találkozására. A költségek szétosztása révén a telekocsizás a tömegközlekedés árszintjénél is olcsóbb lehet. A megvalósult utazások után az Oszkár 5 százalékos jutalékot számol fel.