Hargitai János: az M9-es sztrádának Pécsen és Mohácson át kell futnia Szegedig

A kormány döntéseket előkészítő szerve, a Varga Mihály pénzügyminiszter vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már 2019-ben javaslatot tett az M9-es autópálya nyomvonalának módosítására úgy, hogy az országot kelet-nyugati irányban átszelő sztráda Pécset is érintse, majd onnan a mohácsi Duna-hídon keresztül Szegedig fusson – írja a Pécsi Újság.

Hargitai János országgyűlési képviselő szerint ez a Dél-Dunántúl gazdaságára igen kedvező hatást gyakorló lépés lenne, mivel a már meglévő és a tervezett baranyai sztrádaszakaszok révén gyakorlatilag az ország bármelyik pontja gyorsan elérhetővé válna, s az általa feltárt térségekben lakók is munkára lelhetnének, ami azért is fontos, mivel a gazdaság további fejlődésének gátja éppen a munkaerő hiánya.

A napokban Szekszárdon került terítékre az M9-es autópálya ügye, ahol a szaktárca képviselőivel egyeztettek a térség politikai szereplői – számolt be róla a portál.

Sajnálom, hogy baranyai országgyűlési képviselőként nem hívtak meg az eseményre, mert azzal érveltem volna, hogy Kaposvár, Dombóvár és Szekszárd között is nagy szükség van az úthálózat korszerűsítésére

– szögezte le a politikus.

Majd hozzátette:

Már csak azért is, mert a kérdés a választókerületemben is fontos, a megépítendő út ugyanis Baranya északi részét is érinti. Szó sincs tehát arról, hogy nem támogatnánk az ottani fejlesztéseket, azonban megítélésem szerint a szóban fogó térség nyugat-kelet irányú átszeléséhez gyorsforgalmi útra van szükség.

Hargitai János szerint az M9-es sztrádának földrajzi, gazdasági szempontból is egyértelműen Pécset érintve Mohácson, az ott megépülő autópálya-hídon át keresztül kell Szegedig vezetnie.

Kifejtette:

Mohács az ország stratégiailag kiemelten fontos területének számít,

ezért az M6-os gyorsforgalmi út országhatárig való, már zajló meghosszabbítása, a kereskedelmi kikötő megépítése és a tervezés alatt álló híd létrehozása kulcsfontosságú a város és az egész déli országrész szempontjából.

Mindez a Dél-Dunántúl gazdaságára igen kedvező hatást gyakorló lépés, mivel a már meglévő és a tervezett baranyai sztrádaszakaszok révén gyakorlatilag az ország bármelyik pontja gyorsan elérhetővé válik. Erre megítélése szerint azért is szükség van, mert ennek egyik kedvező hozadékaként a térségben lakók közül azok is munkához juthatnak, akik ma még nem dolgoznak.

A szabad munkaerő hiánya pedig jelenleg az egyik legnagyobb akadálya a gazdaság további fejlődésének. A sztráda által feltárt baranyai térségek segítik majd az új cégek betelepülését, melyek így támaszkodhatnak az ott elhelyezkedni vágyókra is – vélekedett.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács 2019-es javaslata szerint is szükség van az M9-es autópálya nyomvonalának módosítására úgy, hogy az országot kelet-nyugati irányban átszelő sztráda Pécset is érintse.

A Varga Mihály pénzügyminiszter elnökségével működő szervezet ugyan döntéseket nem hozhat, azonban aligha hagyja figyelmen kívül a kormányzat a tanács javaslatait.

Ők szintén a továbbra is jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javításával érvelnek – közölte a lap.

A megfelelően megtervezett autópálya-nyomvonal megvalósítása az ország jelenleg legnagyobb munkaerő-potenciállal rendelkező területeit juttatná gazdasági lehetőségekhez.

A közlekedési infrastruktúra javításával mintegy 22-44 ezer fővel emelkedhetne a foglalkoztatás, amely átlagos adóintenzitással számolva évi 50-100 milliárd forinttal növelné a költségvetés egyenlegét – olvasható a tanács javaslatában.

Hargitai János emlékeztetett arra is, hogy javában zajlik a mohácsi híd és a csatlakozó, az M6 autópálya és 51. sz. főút közötti úthálózat kiépítésének engedélyezési és kiviteli tervének készítése, a munka állásáról éppen csütörtökön számolnak be a tervezők Mohácson.

Hozzáfűzte, a Pécs és Mohács között vezető 57-es főút az M6-os autópálya és Mohács közötti szakaszát kétszer kétsávosra bővítik, az 56-57. számú főutak körforgalmi csomópontja és az új mohácsi Duna-híd közötti szakaszon az út teherbírását 11,5 tonnára emelik. A szigeti oldalon pedig – hogy a híd ne a „semmibe„ vezessen – megteremtik az összeköttetést az 51-es főúttal. Mindez azt jelenti, hogy Pécsről és Mohácsról Kőszegig és Szegedig is végig sztrádán autózhatunk.

Az úthálózat fejlesztésének épp az a fő vezérfonala, hogy a korábbi sugaras, a főváros irányába vezető utak helyett és mellett körkörös irányban is elérhetőek legyenek a megyeszékhelyek és az országhatárok. Ez korábban, Trianon előtt már létezett, azonban azok az utak az elcsatolt országrészekben futottak

– fogalmazott Hargitai János.