Kiderült, mire készül Oroszország az Északi-tengeren

Kijelölték Oroszország elsődleges fejlesztési irányát a következő tíz évre az Északi-tengeri útvonal kapcsán, minderről a közelmúltban az Oroszország címmel megrendezett nemzetközi kiállításon és fórumon tartottak megbeszélést Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes részvételével.

A globális közlekedési folyosó fejlesztéséről a munkában érintett Roszatom lapja számolt be. A rendezvényen öt fő irányt vitattak meg, ezek a következők:

• a rakományforgalomnak 2035-re el kell érnie a százmillió tonnát,
• növelni kell a biztonságot,
• a sarkvidéken új hajógyárat kell építeni,
• különös figyelmet kell fordítani az északi szállításra és hajózásra,
• 2030-ra 14 jégtörőnek kell szolgálnia az útvonalon.

Előbb azonban arról, mit értek el eddig.

A szállítás így is rekordot ért el

Ezen az útvonalon tavaly 36,25 millió tonna rakományt továbbítottak, a szovjet korszak legjobb eredményének az ötszörösét, és a tervnél is nagyobbat. Rekord volt a 2,15 millió tonnás tranzit is, főleg az ázsiai csendes-óceáni térség országaiba olajat, vasércet és szenet szállító orosz cégeknek köszönhetően. Az év során 1261 járat indult el és ért célba, majdnem annyi, mint 2021-ben.

Az északi-tengeri útvonalon egyetlen incidens sem történt azóta, hogy két éve a Roszatomot bízták meg a hajózás megszervezésével. Az útvonalon ötven megfigyelőállomás működik. Nemzetközi szakértők bevonásával készült megfigyeléseik alapján a kereskedelmi sarkvidéki hajózásnak nincs negatív hatása a tengeri ökoszisztémákra.

Három tucat teherhajó közlekedik rendszeresen az Északi-sarkvidéken: gáz- és olajszállító tartályhajók, konténerhajók, szárazrakomány-hajók. Tavaly megnőtt az északi-tengeri útvonalon közlekedő folyami-tengeri hajók iránti kereslet.

Az északi vizeken hét atomjégtörő és három nem nukleáris jégtörő szolgál, ezeket a közlekedési minisztériummal egyetértésben átadják a Roszatomnak. Az év végén üzembe helyezik a Jakutia 22220-as projekt negyedik atommeghajtású hajóját. A Balti Hajógyárban már épül a Leningrád atomjégtörő, és bejelentették a következő, a Sztálingrád építését is. A Zvjezda hajógyárban már dolgoznak a Rosszija jégtörőn.

Az északi-tengeri termelés és az északi szállítások ellátása keretében tavaly 5,6 millió tonna árut szállítottak az északi-tengeri útvonalon, elsősorban konténereket, fémszerkezeteket, fűrészárut, darukat, járműveket, haltermékeket. Az elmúlt két évben öt kabotázsjáratot (államhatáron belüli szállítást) szerveztek 11 kikötő között Szentpétervárról Vlagyivosztokba, köztük három körköröst is, ez utóbbiak útvonala Arhangelszk, Pevek, Nahodka, Magadan volt.

Az útvonal fejlesztése kiemelten fontos Oroszország számára, amelyet az ukrajnai háború miatt nemzetközi szankciók sújtanak – erről pénteken írt a Világgazdaság.      

Az első nagy feladat: felfuttatni a szállításokat

A rakományforgalomnak 2030-ra 150-190 millió tonnára, 2035-re pedig 220 millió tonnára kell növekednie, sőt, az optimista forgatókönyv szerint akár 260 millió tonnára is. Ez összhangban van azzal, hogy a teljes keleti tartomány (a távol-keleti tengeri teherkikötők összessége) áteresztőképességét 2032–2035-re növelni kívánják. Persze, ehhez arra is szükség van, hogy létrejöjjenek az északi-tengeri útvonal kikötői, valamint a vasutak és az autópályák közötti összeköttetés.

A második nagy feladat: mentőflottákra lesz szükség

A Közlekedési Minisztérium 16 sürgősségi mentőflottaegységet épít az északi-tengeri útvonalra. Ebből hatot idén helyeznek üzembe, a számuk 2035-re 46-ra nő. Ezek létesítése érdekében három bázist alakítanak ki. A Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma átfogó sürgősségi mentőközpontok hálózatának kialakítását tervezi az útvonal mentén, a Roszkozmosz pedig bővíti az időjárási és radarműholdjainak számát.

A harmadik nagy feladat: kell még 130 hajó  

Figyelembe véve az új sarkvidéki gyárakból – köztük Jamalból, Tajmirból és Kamcsatkáról – származó termékek exportját, 2030–2031-ig további 130 hajóra lesz szükség, de ebből 33 már épül. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója dönthet egy új hajógyár építéséről.

A negyedik nagy feladat: fókusz a szállításon és a parti hajózáson

Most áprilisban lépett életbe az északi szállításról szóló orosz törvény, amely a szövetségi koordinátori feladatokat áthelyezte a Távol-Kelet- és Északi-sarkvidék-fejlesztési Minisztériumhoz. Az Északi-sarkvidék támogató településévé nyilvánítottak 16 északi agglomerációt, ahol összesen több mint 1,5 millió ember él. November 1-jéig átfogó terveket kell kidolgozni a fejlesztésükre. A Roszatom és az északi szállításban részt vevő nagy régiók az idén kísérleti projektet indítanak a hatékonyság növelésére és a szállítási költségek csökkentésére. Kalinyingrádot bevonhatják a rendszeres kabotázsjáratok programjába.

Az ötödik nagy feladat: 14 jégtörő hat év alatt

Alekszej Lihacsov szerint az idén négy jégtörő (esetleg nem nukleáris) építéséről kell dönteni, ezek a 22220-as projekthez képest másfélszer kisebb teljesítményűek lennének. Nagy terminálok épülnének az Ob-öbölben és a Jenyiszej torkolatában, a Kara-tengerben, hogy nagy teljesítményű nukleáris meghajtású hajókat szállíthassanak a Távol-Keletre az egész éves hajózás érdekében. 2030-ra az Északi-tengeren 14 jégtörőnek kell szolgálnia, de a Közlekedési Minisztérium elfogadja, hogy ebből egy vagy kettő nem atomhajtású.

A legutóbbi nyári-őszi hajózás során 17,5 méteres merülésű, nagy kapacitású ömlesztettáru-szállító hajók haladtak Murmanszkból Kínába. Mindegyik 164 ezer tonna vasérckoncentrátumot szállított, erre addig ezen az útvonalon nem volt példa. Ezeket a kísérleti jellegű utakat folytatni kell.