Varga Mihály fellélegezhet: végre meglódultak az áfabevételek, de így is van miért aggódni

Május végéig 2850 milliárd forint áfabefizetés érkezett az államkasszába, amely ugyan időarányosan rosszabb, mint a tavalyi teljesülés, de így is 198 milliárd forinttal több bevételt jelent a 2023 hasonló időszakához képest - derül ki a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentéséből. Az előzetes adatokból eddig azt lehetett tudni, hogy 2016 májusa óta ez volt az első hónap, amikor pluszban zárt az államháztartás központi alrendszere, amely az első öt hónap végén 2548,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. 

Áprilisban még alig nőttek a bevételek, az akkor realizált 2442 milliárd forintos befizetés mindössze 74 milliárddal múlta felül a tavalyi első négy havi összeget, amikor a fogyasztás kvázi összezuhant a magas infláció és visszaeső reálbérek következtében. 

Az idei büdzsét már a növekedés és a fogyasztás helyreállásának jegyében tervezte meg a kormány, ennek jegyében az áfából tavalyhoz képest 1500 milliárddal többet, 8574 milliárd forint befizetést kalkulált. A költségvetés sarokszámait ugyanakkor már két hónap után át kellett írnia a vártnál alacsonyabb növekedés miatt, bár a hiánycélt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte, magához a büdzséhez nem nyúlt. 

Épp ezért lesz egyre kényesebb kérdés a következő hónapokban, hogy miképp alakulnak az áfabevételek, amelyek, ha továbbra sem a várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor valamilyen intézkedésre biztosan szükség lesz a hiánycél tartása érdekében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az idei büdzsében az áfabevételek terén látható elmaradás az áfakiutalásokból fakad, ráadásul a fogyasztás folyamatosan állhat helyre idén, ami a költségvetés pozícióit tovább javíthatja. Ennek ellenére a kabinet semmit sem bízott a véletlenre, már márciusban 675 milliárd forint beruházás elhalasztásáról döntött. Azonban elemzők nem zárják ki, hogy a nyár folyamán még további intézkedésre lesz szükség. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője legutóbb lapunknak azt mondta, hogy ambiciózus a 4,5 százalékos hiánycél a jelenlegi folyamatok alapján, ami ha nem is teljesül, attól nem lesz drámaian magasabb a deficit.

Majdnem minden soron nőttek az adóbevételek

A költségvetés részletes számaiból az is kiderül: 

• jövedéki adóból a tavalyi 524 milliárd forint után most május végéig 606 milliárd érkezett,
• személyi jövedelemadóból 1627 milliárd forint helyett ezúttal az első öt hónapban 1841 milliárd forint realizálódott, a növekmény itt 214 milliárd forint,
• társasági adóból a tavalyi májusi 609 milliárd forint után 650 milliárd forint,
• útdíjakból majdnem száz milliárd több, összesen 250 milliárd forintot realizált a költségvetés.

Húsz év után ismét eljárást indíthat Brüsszel 

Már csak azért is lesz fontosnak a hiánycél tartása, mert hamarosan elindíthatja az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárást az elmúlt évek magas költségvetési hiánya miatt. 2020 óta ugyanis idén az ötödik egymást követő év, hogy nem sikerül teljesíteni a szigorú költségvetési fegyelmet biztosító 3 százalékos maastrichti kritériumot. Ez pedig azt is jelenti, hogy 2013 után kerülhet ismét Magyarország az unió szégyenpadjára, akkor komoly diplomáciai és politikai csaták után tudtunk az eljárás alól kikerülni, aminek a végén a kohéziós források megvonása állhatott volna. 

Magyarország ugyanakkor nem egyedül nézhet szembe az unió eljárásával: hasonló sors vár Lengyelországra, Szlovákiára, Belgiumra, Olaszországra és Franciaországra. Románia ellen pedig azért nem indul eljárás, mert már 2019-ben elindította a bizottság, mivel egyedüliként az unióban átlépte a 3 százalékos küszöböt.