Hantaï-festmény 32 milliós kezdőáron a Virág Judit Galéria aukcióján

A világ leghíresebb magyar absztrakt festője, Hantaï Simon egyik nagy méretű festménye lesz a Virág Judit Galéria tavaszi árveréssorozatának sztárja. A 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján emellett főszerep jut olyan neves alkotóknak, mint Keserü Ilona, Fajó János, Kassák Lajos, Lakner László. A szezonnyitó aukció teljes anyagát április 11–22. között bárki ingyen megtekintheti a belvárosi galériában.

A Virág Judit Galéria április 23-án a Kongresszusi Központban, 25-én pedig a galéria falai között rendezi tavaszi kortárs árveréseit.

Hantaï Simon, a leghíresebb magyar származású, Franciaországban befutott absztrakt festő feltűnése mindig izgalmas a hazai műkincspiacon. A művész iránti hatalmas nemzetközi érdeklődést jól jelzi, hogy 2016-ban 4 millió euróért, vagyis több mint 1,4 milliárd forintért kelt el az egyik festménye a Sotheby’s párizsi aukcióján. A 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján 32 millió forintról indul a licitháború egy nagy méretű olajvászon képéért. Hantaï 1948-ban Párizsban telepedett le, utána soha többé nem jött vissza Magyarországra – modern művein megelevenedő különleges világát nem hagyományos eszközökkel, hanem pengével, ronggyal, szivaccsal alkotta meg.

Hantai Simon életében elutasította a műkereskedelmet, ám halála után rekordgyorsasággal ment fel a képei ára, a rekorder négy és fél millió eurót ért, ennyit adtak a Mariale-sorozat egyik darabjáért. Az 1922-ben született művész Reigl Judittal együtt járt a Képzőművészeti Főiskolára, és a barátságuk Párizsban sem szakadt meg, Hantai haláláig jóban voltak. Hantai 1947-ben egyéves római ösztöndíjat kapott, ami után, tekintettel a közben kialakult magyarországi politikai helyzetre, már nem tért vissza, inkább 1948-ban a feleségével együtt Párizsba költözött. 

Első párizsi kiállítását André Bretonnak köszönheti, akinek ismeretlenül, magyar emigráns festőként a lábtörlőjén hagyott egy festményt, így kezdődött a kapcsolatuk, amelynek tetőpontján, 1953-ban Breton nyitotta meg a szürrealisták kiállítóhelyén a Galerie L’Étoile scellée-ben Hantai első önálló bemutatkozását. Két évvel később Pollock hatására a gesztusfestészetre tért át. A hatvanas évektől dolgozta ki a hajtogatós pliage technikát, amikor a nyers vásznat összehajtogatva a földre tette és vakon megfestette, majd kihajtogatva maga is először látta meg a kész képet. Ezzel a technikával lett világhírű, ezek a legkeresettebb művei. 2012-ben a párizsi Pompidou, 2013-ban a budapesti Ludwig Múzeum rendezett neki életmű-kiállítást. Az 40-es, 50-es években festett korai munkáival, a szürrealista és gesztusfestészet darabjaival a budapesti Makláry Fine Arts foglalkozik, jelenleg a 60-as 70-es években készült műveket értékeli a legtöbbre a piac.

Április 16-ig látható a Szépművészeti Múzeumban az a kamarakiállítás, amelyet Hantai 100 éves születésnapjára rendeztek. A mintegy hatvan alkotást bemutató tárlaton a festő eddig ismeretlen, kéttucatnyi modernista remekműve mellett az a nyolc festmény is szerepel, amelyet a művész akaratának megfelelően családja ajándékozott a múzeumnak 2016-ban. Hantainak ebben az évben a párizsi Louis Vuitton Alapítvány is rendezett retrospektív tárlatot.

Keserü Ilona Közelítés emléke című képe különleges reprezentációja a művész egyik legizgalmasabb korszakának, a kikiáltási ára 6 millió forint. Keserü egy másik festménye is új tulajdonosát keresi, 13 milliós induló árról – a Felszálló hangzat című képen vízszintes színsávok adnak hátteret a felfelé haladó két színfoltcsoportnak, amelyek − a mű címéből kiindulva − zenei akkordokként is értelmezhetők.

Fajó János Piskóták III. című, örömöt sugárzó, lüktető hatású képe a művész egyik első festménye, amelyen az ikonikussá vált babapiskóta formát használta. A nagy méretű, múzeumi rangú kép 10 millió forintos kikiáltási árról indul. Érdekesség, hogy Fajó egy „piskótás” térplasztikával is szerepel a tavaszi aukción.

Kassák Lajos Kompozíció No.3. című képe 1960-an született. Zsúfolt színvilágával hidat képez az európai konstruktivizmus, valamint a magyar táj- és atmoszféra festők között. Nemcsak most, hanem már a hatvanas években is nagy sikerrel szerepelt nemzetközi kiállításokon, többek között Párizsban. Kassák műveiért egyre többet fizetnek a műértők – a most aukcióra kerülő kép 24 milliós kikiáltási árról indul.

Lakner László a kortárs aukciók állandó szereplője, ám szürnaturalista korszakának darabjai csak ritkán kerülnek kalapács alá a hazai műkincspiacon. A 7,5 millió forintról induló Csendélet című kép ezért igazi csemege a műgyűjtők számára.

„Az utóbbi években rendkívüli mértékben felértékelődtek a kortárs magyar alkotók, akiknek az alkotásai külföldön akár több száz millió forintért találnak új tulajdonosra. A mindenkori célkitűzésünkhöz tartjuk magunkat, különleges tavaszi aukciós gyűjteményünkkel még tovább kívánjuk növelni művészeink értékét és megbecsülését” – mondta el Kelen Anna aukcióvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.