BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erős kortárs anyaggal és teremárveréssel kezdi a tavaszi szezont a Darabanth Aukciósház

A Darabanth Aukciósház tavaszi nagyárverésének anyaga az online licitálások mellett teremárverésen kerül a közönség elé május 3-án a budapesti Hotel Békében. Az anyagra egy hónapja már online is lehet licitálni, de a kiemelt tételek esetében élő aukción fejeződik be az árverés.

„Különleges anyag gyűlt össze, bőven volt miből válogatnunk, és Magyarországon még mindig az élő árverések tarthatnak számot kiemelkedő figyelemre, élesebb licitharcokra, úgyhogy mi ezt most elfogadjuk és megmutatjuk magunkat élőben is” –  mondta el lapunknak a Darabant Aukciósház munkatársa, Csonka Krisztián.

Az online aukciókra szakosodott ház eddig is teremárverésen értékesítette a különleges bélyegeit, ez most sem lesz másképp, de a négyszáz bélyeg mellett háromszáz festmény, numizmatikai és műtárgy, valamit papírrégiség is kalapács alá kerül.

Festmények

A festményanyag a klasszikus művek mellett értékes kortárs résszel egészül ki. A trendeknek megfelelően itt is inkább a kortársakra fókuszálnak, Csonka Krisztián megerősítette, hogy szándékaik szerint egyre inkább platformot szeretnének adni a jelen és a közelmúlt műveinek. „A beadók is egyre nagyobb számban hoznak kortárs festményeket, emellett sok művész hozza be a saját munkáit. Egyre bővül azon alkotók köre, akik rendszeresen adnak be képeket a gyűjtők és a kereskedők mellett” – támasztotta alá a döntésüket Csonka. 

A kortárs előretörését jól jelzi, hogy nemcsak a menő alkotók képeit forgalmazzák, a topkategória mellett a még nem ismert nevek értelemszerűen alacsonyabb árkategóriát képviselő képeire is határozottan növekszik a kereslet.

Bukta Imre festménye / Fotó: Darabanth Aukciósház

A teremárverés egyik sztárja várhatóan Bukta Imre lesz, akinek 2014-es, Nagymamám szentképei című olaj-vászon festményére máris másfél millió forintnál tart a licit. Bukta Imre művészetében a magyar vidéki, falusi társadalom élete kiemelt szerepet játszik a kezdetektől fogva. Képein gyakran humorosan, ironikusan, de sosem bántóan dolgozza fel és jeleníti meg egy átalakulóban, eltűnőben lévő világ történéseit, szokásait, tárgyait, emlékeit. Az aukción szereplő festményén a szent és a profán találkozásának lehetünk tanúi. Bukta festményeiből viszonylag kevés forog a piacon, kezdő ára is nagyon baráti, a gyűjtők szeretik, úgyhogy vélhetően többen indulnak majd érte.

El Kazovszkij hatalmas méretű, csaknem kétméteres festménye szintén érdeklődésre tarthat számot. Az 1999-es Oszlopos csendélet szerepelt a művész 2015-ben, a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett életmű-kiállításán, korábban Gergely Iván közgazdász gyűjteményébe tartozott, és hátoldalán megtalálható a Várfok Galéria bélyegzője is. A kép kikiáltási ára 2,2 millió forint. 

El Kazovszkij: Oszlopos csendélet / Fotó: Darabanth Aukciósház

Hencze Tamás 1980-as Háromszögletű tér I. című olajfestménye 1,3 millióért, barátságos áron indul. Pauer Gyula 1986-os képére már most, online is többen érdeklődtek, 400 ezernél tart, de várhatóan tovább emelkedik a teremárverésen az ára.

Misch Ádám ugyan már nem élő alkotó, de életművét most kezdi felfedezni a műkereskedelem, ezért 280 ezer a kezdő ára. Klimó Károly Narancsok és sárgák (cím nélkül) című 2011-es olajfestményétől is sokat várnak, 600 ezer forintos kezdőára vélhetően jócskán emelkedik majd. 

Maurer Dórától több szitanyomat, mappa és grafikai munka mellett egy különleges és ritka kisplasztikára lehet licitálni, amely barátjának, Haraszthy Istvánnak a hagyatékából került az árverésre. Haraszty István kisplasztikái, mozgó szobrai szintén érdekesek, most is hozzá lehet jutni néhányhoz, és várhatóan ezek befektetésként is megállják a helyüket.

Szobrok

A szobor méltatlanul mellőzött műfaj a hazai árveréseken, a Darabanth tudatosan erősít ezen a területen, Varga Imre Radnóti Miklós-szobra – melynek köztéri változata a Nagymező utcában, a Radnóti Színház előtt áll – 550 ezer forinton kezd. Kerényi Jenő art deco táncosnő szobra 200 ezer forintos kikiáltási ára meglepően kedvező.

Papírrégiségek

A papírrégiségek közt különleges darab a félmillióról induló díszes címeres levél, amelyet Armalis (harsányi) Hudich János harsányi postamester, az egri püspökség harsányi birtokainak felügyelője és felesége Paczány Magdolna részére adott ki II. Ferenc császár. Magyarországon az aukciókon millió körüli árakon szoktak elkelni a címeres levelek, de ha egy Mohács előtti darab előkerülne, az felbecsülhetetlen értéket jelentene. A magángyűjtőkör mellett a levéltár is gyűjti őket, hiszen nekik feladatuk ez is, hogy összegyűjtsék a hazai címeres leveleket, a Királyi Könyvek alapján. Ezekben az összes magyar nemesi cím adományozása szerepel a kezdetektől, és minden egyes adományozáshoz legalább egy ilyen levél tartozik. 

II. Ferencz császár címeres levele / Fotó: Darabanth Aukciósház

A kéziratok közt van Deák Ferenc egy levele, amit kehidai birtokáról címzett egy barátjának Bécsbe és 170 ezer forint a kezdő ára. Egy 1952-es képeslap, amit a portugáliai Estorilból, a galamblövő világbajnokságról küldtek Münchenbe, a Horthy család tagjainak aláírásával, 80 ezer forinton áll.

Műtárgyak

A műtárgyak közt különleges ritkaság az 1949-ben készült Herendi porcelán cukordoboz, amit Sztálin 70. születésnapjára készítettek a gyárban ritka népies magyar mintával. Belsején ez a felirat áll: „Sztálin elvtársnak 70. születésnapja emlékére Herend dolgozói”. A porcelán cukordobozért a licit 150 ezer forintnál jár, és sokan érdeklődnek iránta. 

Ritkán bukkan fel hazai aukción haute couture ruha, most egy 1952-es Christian Dior Jungle kétrészes day dressre lehet licitálni 110 ezer forinttól, és hozzá adják a selyemruhát viselő Lénárt Angéla (1921–2004) modell eredeti divatfotóját is. Christian Dior 1947-ben tervezte meg az első leopárdmintával printelt kollekcióját, melyet a Jungle sorozat részeként számtalan további variáció követett. A minta múzsájának Mizza Bricard modellt tartják, akinek femme fatale stílusa ihlette a ruhakollekciót. A jelen aukción szereplő darab 1952-ben készült – érdekessége, hogy annak a Lénárt Angélának a tulajdonát képezte, aki Christian Dior első magyar manökene volt: 1947-től dolgozott a mára ikonná vált francia divattervezővel. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.