A tartalék megoldás lenne a nyerő

A brit kormányfő vasárnapi lapértesülések szerint február végéig kér időt, hogy az unióval kötött, az alsóház által leszavazott szerződéshez fűzött londoni módosításokat elfogadtassa Brüsszellel. Theresa May a backstopról is tárgyalna az uniós vezetőkkel.

A gazdasági szempontok mellett leginkább a hozzá kapcsolódó szimbólumértékben rejlik annak jelentősége, hogy Észak-Írország és Írország között fennmaradjon a nyitott határ.

Ezt garantálja a határellenőrzés visszaállítását megakadályozó tartalék megoldás, az úgynevezett backstopzáradék, amelyen az Egyesült Királyság rendezett kiválása múlik az Európai Unióból

– mondta a VG-nek adott interjúban Szabó Barnabás. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint ez különösen ironikus, hiszen a 2016-os népszavazási kampányban egy szó sem esett Észak-Írországról, pedig pontosan tudni lehetett, hogy a kiválás milyen problémákat okoz majd.

Szabó emlékeztetett arra, hogy a három évtizedes erőszakot lezáró, 1998 áprilisában aláírt nagypénteki egyezménynek, valamint az Egyesült Királyság és Írország EU-tagságának köszönhetően nem létezik fizikai határ a két ország között. Ez azonban meg fog változni, ha az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ebben az esetben Brüsszel elvárná a személyek és az áruforgalom ellenőrzésének biztosítását az egységes piac védelmében.

A szakértő szerint az előbbire lehetne könnyebben alternatív megoldásokat találni, kamerákkal, biometrikus ellenőrzésekkel esetleg megvalósítható, de így is visszalépés lenne. Az áruk ellenőrzését illetően azonban London nem állt elő olyan javaslattal, technikai megoldással, amelyet az EU elfogadott volna, és a szakértők is vitatkoznak arról, hogy egyáltalán léteznek-e ilyenek.

Talán a hetvenes évekhez hasonló, emberéleteket követelő erőszakhullámot nem váltana ki feltétlenül a határellenőrzés visszaállítása

– vélekedett a szakértő, és emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság és Írország is mindenképpen meg akarja akadályozni a visszatérést e téren a múlthoz.

Ha az Egyesült Királyság megállapodás nélküli Brexit esetén nem hajlandó a határellenőrzés visszaállítására, akkor ez az Ír Köztársaság felelőssége lesz, és meg is fogja tenni. A kutató szerint ebben az esetben is London hibájának róják majd fel a határőrök vagy egyéb infrastruktúra megjelenését a határon, annál is inkább, mivel az Egyesült Királyság az EU-val folytatott tárgyalások két éve alatt a folyamatos bizonytalankodással, határozatlansággal, önellentmondásokkal és megosztottsággal nevetségessé tette magát.

Írország és az Egyesült Királyság gazdasága szorosan összefonódott minden területen – emlékeztetett a szakértő –, és nem véletlen, hogy a Brexit elől menekülő brit vállalatok számottevő része is az uniós Dublinba helyezi át a főhadiszállását. Az üzleti és a kulturális környezet nagyon hasonló a két országban, nyelvi nehézségekről pedig értelemszerűen nem beszélhetünk – hangsúlyozta. Véleménye szerint Írország nem függ olyan mértékben a brit importtól, mint az Egyesült Királyság az uniós behozataltól, utóbbi ugyanis nem volt felkészülve arra, hogy az EU-tagsága csupán átmeneti időszakra szól majd.

Ennek ellenére súlyos problémákat okoz a Brexit Észak-Írországnak, például a mezőgazdaságban. Sok gazda földje, legelője vagy feldolgozóüzeme található a másik ország területén, mivel a beruházásoknál, területvásárlásoknál eddig kizárólag a gazdaságossági szempontokat kellett figyelembe venni, a határt nem. Nekik mindenképpen számítaniuk kell költségeik emelkedésére, hiszen megállapodás nélkül a vámok megdrágítják számukra a termelést, ami súlyos gazdasági következményekkel jár.

Szabó Barnabás szerint a back­stop a legjobb megoldás a határ nyitva tartásához mindaddig, amíg nincsen szabadkereskedelmi (vagy ennél ambiciózusabb) megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között. A határellenőrzés valamilyen formája ugyanis abban az esetben is maradna, ha London a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint bonyolítaná a forgalmat a 27 maradó tagállammal. Ráadásul érvényes lenne rájuk a legnagyobb kedvezmény elve, amelynek értelmében ugyanolyan jogokat kell biztosítaniuk harmadik országoknak is, mint amilyeneket egymásnak. Ennek a betartását ugyan a WTO nem tudja kikényszeríteni, de jogorvoslati eljárása révén igyekszik betartatni, és minden engedmény precedenst teremt a többi tagállam számára – emlékeztetett a szakértő.

A megállapodás nélküli Brexitnek erős hatása lehet az ír egység megteremtésére is, ha az északírek rövid vagy középtávon megérzik a negatív gazdasági következményeit. A társadalom a szakértő szerint továbbra is polarizált, bár talán már kevésbé, mint negyven éve. Így fontosabb lehet az emberek számára a nemzeti, illetve felekezeti szembenállásnál az, hogy melyik országhoz tartozás jár nagyobb előnyökkel.

Elképzelhető, hogy az északír katolikusok és protestánsok páratlan egyetértésben kisétálnak majd az Egyesült Királyságból, hogy csatlakozzanak Írországhoz

– vélekedett a kutató. A több évtizedes erőszakért felelős Ír Köztársasági Hadsereggel kapcsolatba hozott ír republikánus párt, a Sinn Féin vezetője már figyelmeztette is Theresa May brit kormányfőt, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén népszavazást kell tartani az ír egységről.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható