Kaotikus evakuálással zárult a húszéves demokráciaépítés

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege 2001-ben elkezdte, 2021-ben befejezte két évtizedes ténykedését Afganisztánban, amely azzal zárult, hogy azok a tálibok vették át a hatalmat a kivonulás után, akiknek az elüldözését húsz évvel ezelőtt a legfőbb célként határozta meg Washington.

Az amerikai katonák kivonulása után a tálibok szinte egyből átvették a hatalmat, augusztus 15-én a fővárost, Kabult is elfoglalták. Asraf Gáni afgán elnök és a kormány több tagja is sietve távozott az országból.

A talibán újbóli és villámgyors hatalomra kerülését követően az Amerikai Egyesült Államok, illetve a NATO-misszióiban részt vevő valamennyi ország szinte azonnal megkezdte Afganisztánban lévő állampolgárai, valamint az ázsiai országban tartózkodó kontingensét segítő afgánok evakuálását az országból. Azonban nemcsak a nyugati állampolgárok, hanem az afgánok is menekültek, ugyanis húsz év alatt sokan megszokták a kicsit modernebb iszlám életmódot, és nem szeretnék a konzervatívabb, sokszor középkori szigort alkalmazó saría szerint leélni hátralévő életüket.

Az evakuálás végrehajtására a tálibok az augusztus 31-i határidőt szabták meg a nyugati hatalmak számára, és emiatt a kabuli reptéren hatalmas tömeg alakult ki.

A menekülni igyekvő afgánok egy része a repülők utasterébe próbált bejutni, mások a gépekre kívülről felkapaszkodva akartak kijutni az országból – ez utóbbinak sajnos minden esetben szomorú vége lett.

Azonban nem ez volt az egyetlen tragikus esemény a reptéren. Öngyilkos merénylők több mint 200 emberrel végeztek, köztük több tucat evakuáló katonával és számos afgán civillel is. A terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára, akik bár szintén az iszlám radikális irányvonalát képviselik, mégis ősi riválisai a táliboknak. A merénylet nem maradt megtorlatlanul, az amerikai hadsereg válaszcsapásban kiiktatott több ISIS-tagot és egy tervezett második öngyilkos merényletre készülő terroristát is, azonban az akciónak civil áldozatai is voltak.

Az afgánok nagy arányú kimentésében a talibán nem volt érdekelt, az újonnan felálló kormányzat számára ugyanis nagy veszteséget jelent a munkaképes és nemritkán képzett emberek tömeges távozása. Emiatt megtiltották az afgán állampolgárok számára a repülőtérre való bejutást, megnehezítve ezzel a kimenekítésüket.

Miután kedden az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta a légikikötőt, a tálibok kezére került a kabuli nemzetközi repülőtér, és ezzel véget ért az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúja. A jelképes hatalomátvétel során tálib vezetők az elit Badri egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket. Szerte Kabulban ünnepi volt a hangulat, fegyverropogás hallatszott.

Ugyan a tálibok többször is kijelentették, hogy Kabul biztonságban lesz, és az embereknek nincs miért aggódniuk, ezt a nyugati világ a kezdetektől kétkedve fogadja. Bár a szóvivőjük jelezte, hogy a tálibok szeretnének jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal és a világgal, ennek megvalósulása továbbra is kérdéses. Igaz, Kína és a tálib vezetés között már megindult egyfajta tapogatózás.

A talibán hatalomátvételét követő bő két hétben több mint 160 000 embert evakuáltak az ázsiai országból. A legtöbbet az Egyesült Államok, amely 112 000 főt menekített ki.

Magyarország sem tétlenkedett, 540 embert mentettek ki a kabuli repülőtérről, köztük valamennyi Afganisztánban tartózkodó magyar állampolgárt.