Német választások: erről egyezkednek a kormányalakítás előtt

Az uniópártok (Kereszténydemokrata Unió/Bajor Keresztényszociális Unió, CDU/CSU)

Armin Laschet kancellárjelölttel az élén a középjobb pártunió megszüntetné a német egyesüléskor bevezetett szolidaritási adót és növelné a családok kedvezményeit - és a CSU a nyugdíjba vonult anyákét is -, 15-ről 10 százalékra csökkentené a társasági adót és ígéretet tettek a közepes és alacsony jövedelműek adóterheinek enyhítésére.  Többek közt adókedvezményekkel 2025-re másfélmillió új lakás megépítését szeretnék. Megőriznék a szintetikus üzemanyagot használó légiközlekedést. Nem tiltanák be a dízel üzemanyagok használatát, és nem vezetnének be sebességkorlátozást az autópályákon. A bevándorlást nehezítenék, és nincs kifogásuk a külföldi katonai missziók folytatása ellen. Kína befolyásának erősödését kihívásnak tartják, az oroszokat pedig fenyegetésnek (bár az utóbbiakkal kormányon üzleteltek, például az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésével). Jövedelemadó intézkedéseikkel (az Ifo becslései szerint) százezer álláshelyet teremtenének, de évi 18 milliárd euró adóbevétel esne ki. 

A Szociáldemokraták (SPD)

Az Olaf Scholz pénzügyminiszter vezette párt, Merkel kormánykoalíciójának tagja, óránként 12 euró minimálbért akar, egy százalékos vagyonadót a gazdagoknak, akiknek a jövedelemadóját is megemelnék, az alacsonyabb jövedelműekét meg csökkentenék. Minimálnyugdíjat vezetnének be állami kiegészítéssel, évi százezer szociális lakást építenének, nem engednék az inflációnál többet emelni a lakbéreket, és a lakáspiacon létrehoznának egy nonprofit szegmenst. Az SPD 130 kilométer/órás sebességkorlátozást akar az autópályákon, legalább 15 millió elektromos járművet az utakon az évtized végére, és a repülőknél vonzóbb vasutat. Nem nehezítenék új bevándorlók érkezését, a régieknek pedig megkönnyítenék a családegyesítést.  A GDP 0,2 százalékával támogatnák a fejlődő országokat, közös európai hadsereget szeretnének, és kevésbé konfrontatívak azt oroszokkal szemben, mint a CDU/CSU.

Alternatíva Németországért (AfD)

A szélsőjobboldali AfD, amellyel a jelentős pártok kizárták a koalícióalkotást, állami jövedelmekkel stafírungozná ki a nyugdíjkasszát, kevesebbet költve például a bevándorlásra - amit drasztikusan visszafogna - és európai ügyekre.  Elutasítják a párizsi klímaegyezményt és ellenzik a dízel üzemanyagok betiltását és az adó kivetését a repülőgép-üzemanyagokra. Az építőipart és az ingatlanszektort támogatandó, lazítanák a lakáskiadás és az építkezés szabályait. A NATO-szövetséget egyelőre támogatják, de fenyegetésnek tartják az önrendelkezésre, és az Európai Uniót lecserélnék valami másra. 

Szabaddemokraták (FDP)

Christian Lindner liberálisai megszüntetnék a szolidaritási adót, ellenzik a vagyonadó bevezetését és az örökösödési adó emelését, és csökkentenék a vállalkozások és az egyének adóterheit is. Lindner szerint adóemelő kormányba nem lépnek be és elutasítják a lakbérek korlátozását, ehelyett több lakástulajdonost szeretnének látni. Svéd mintára megreformálnák a nyugdíjrendszert. A bevándorlóknak kanadai típusú pontrendszert vezetnének be: szerintük korlátozott számban a gazdaságnak szüksége van szakképzett dolgozók beáramlására. Elutasítják a sebességkorlátozást, több versenyt és privatizációt szeretnének látni a közlekedésben. A GDP három százalékát nemzetközi biztonságra fordítanák, kritizálják Oroszországot és Kínát, és védik az LMBTQ-jogokat.

Baloldali Párt (Die Linke)

A valamikori keletnémet állampárt utódja megemelné az adót a magas jövedelműek számára, a szegényebbeknek ugyanakkor kedvezményt adna, és legalább öt százalékos adót vetne ki az egymillió eurót elérő vagyonokra. A párt óránként 13 eurós minimumbért akar, lejjebb vinné a nyugdíjkorhatárt és havi 1200 eurós minimálnyugdíjat vezetne be, adóbevételekből finanszírozva. Korlátoznák a lakbéreket, és évi 15 milliárd euró költségen közlakás-építési programot indítanának. Beengednék a gazdasági menekülteket is, feloszlatnák az EU határvédelmi ügynökségét a Frontexet, sőt a NATO-t is, visszavonnák a német katonákat külföldről, véget vetnének a fegyverexportnak, és együttműködést sürgetnek Oroszországgal és Kínával. Adóreform terveik az Ifo becslése szerint 229 ezer állást segítenének teremteni, de évi 23 milliárd euróval megcsapolnák az államkasszát. A Linke 2030-ban már nem akar fosszilis üzemanyagot látni, 120 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetne be az autópályán, és betiltaná az 500 kilométernél rövidebb repülőutakat.

Szövetség ’90/Zöldek

A Zöldek a magas jövedelműek adójának növelése árán felemelnék az adómentes keresetek küszöbét, és a befektetésekből származó jövedelmekre is progresszív adókulcsokat vezetnének be. Az átlagfizetés legalább 48 százalékának megfelelő nyugdíj kifizetését tartják méltányosnak, és a többletet adójövedelmekből finanszíroznák. Emelnék a minimálbért, és garantált jövedelmet és alapjövedelmet biztosítanának a gyermekek után. A bevándorlást támogató törvényt szeretnének hozni. A zöld célok érdekében óriási infrastruktúra-fejlesztési programot indítanának, 2030 után csak gázemisszió nélküli járműveket engednének futni, és a víziójuk egy olyan gyorsvasút hálózat, ami feleslegessé tenné a repülést Európában. Támogatják a NATO-t, de kritizálják a célt, hogy az éves védelmi kiadások elérjék a GDP két százalékát, és a külpolitikában élesen bírálnák az emberi jogok helyzetét Oroszországban és Kínában.