BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Továbbra is jelentős a szakadék az EU átlaga és a szerb bérek között

Az emelésnek köszönhetően a 300 euróhoz közelít a szerb nettó minimálbér.

Havi 35 012 dinár lesz januártól Szerbiában a minimálbér. Jelenleg 32 ezer dinárt tesz ki, a kormány döntése értelmében nominálisan ez az összeg 9,4 százalékkal lesz magasabb januártól.

Fotó: AFP

Az utóbbi években minden augusztusban tárgyalásokat kezdenek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői a következő évi minimálbér nagyságáról, és amennyiben nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. A tárgyalásokon az idén sem született meg a kompromisszum, ezért a kormány úgy határozott, hogy 35 012 lesz január elsejétől a nettó minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a minimális órabér éppen meghaladja a 200 dinárt, hiszen ez alapján 201,20 lesz.

Ez az összeg azt jelenti, hogy közel 300 eurós lesz a minimálbér. A szakszervezetek szerint 39-40 ezer dinár alatti fizetést adni szégyenletes a jelenlegi körülmények között. 

A csaknem hétmilliós Szerbiában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 2,2 milliót. Minimálbért kap 350 ezer dolgozó, akiknek mintegy tíz százaléka az állami szférában dolgozik. Ahogyan más országokban, úgy Szerbiában is nagy különbségek vannak régiónként az ágazatokon belül a bérek nagyságában. A leszakadó területeken élők számára jövedelem- és életszínvonal-növekedést jelent a minimálbér emelése. 

Uniós összevetésben még az emelés után is alacsony marad a minimálbér Szerbiában.

Az EU-tagállamok között Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér, több mint 2000 euró. A legalacsonyabb pedig Bulgáriában, ahol 332 eurót kap, aki minimálbérért dolgozik. Amennyiben a régió országaihoz viszonyítunk, Észak-Macedóniában 234, Horvátországban 405, Szlovéniában 940 euró a minimálbér. Montenegróban 220, Bosznia-Hercegovinában 200, Magyarországon 466, míg Romániában 472 eurót tesz ki. 

Szerbia gazdaságát kevésbé vetette vissza a járványhelyzet. Az idei első negyedévben 1,7, majd a másodikban kiemelkedően magas, 13,7 százalékos volt a GDP-növekedés. Éves szinten az IMF és a Világbank is 6-7 százalékos bővülést prognosztizál. Valójában az élőmunka részaránya folyamatosan csökken a költségoldalon a gépesítés, automatizálás nyomán, így gazdaságilag nem jelentene nagyobb megterhelést a cégek, vállalkozók számára az ilyen változás. 

A minimálbér-emelés hatásai régiónként és szektoronként is mások lehetnek. A növelésnek bizonyára semmilyen hatása nem lesz azokban a régiókban, illetve szakmacsoportokban, ahol az elmúlt években kialakult munkaerőhiány okán jelentős bérnövekedést tapasztalhattunk. A munkaerőhiány azonban nem általános jelenség, így vannak olyan régiók, ahol jobban ki fog hatni a munkaerőpiaci folyamatokra a minimálbér változása. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.