Közeleg a francia megtorlás ideje

Az Egyesült Királyság már kétszer elhalasztotta az Európai Unióból érkező áruk vámellenőrzésének bevezetését a brexit óta, és várhatóan nem is fogja teljes mértékben érvényesíteni 2022. július 1-jéig. David Frost brexitminiszter szerint azonban a szigor várhatóan akkor sem lesz olyan mértékű, mint a másik oldalon, különösen az élelmiszer-biztonságot és az adminisztrációt illetően. Frost a parlament felsőházának Európa-ügyi bizottsága előtt a héten hangsúlyozta, hogy az uniós törvények „rendkívül magas szintű” ellenőrzést követelnek meg az élelmiszer- és élőállat-importnál, amelyek a brit kormány szerint esetenként aránytalanul szigorúak. 

Meglepődnék, ha ugyanazt tennénk, mint az EU

– hangsúlyozta a miniszter a Politico tudósítása szerint, de azt is hozzátette, hogy egyelőre nem döntöttek a kérdésben. Jelenleg annyi biztos, hogy január elsejétől követelik meg a vámáru-nyilatkozatokat és jövő év közepétől az állat- és növény-egészségügyi bizonyítványt. Mindkettőt október elején kellett volna bevezetni, a halasztást Frost akkor azzal indokolta, hogy a koronavírus-járvány és a globális ellátási lánc zavarai különösen negatívan érintették az élelmiszeripart, és ez bizonyos árucikkekből hiányt okozott az Egyesült Királyságban.

Ez utóbbit hozta fel egyébként példaként Thierry Breton belső piacért felelős francia biztos is, amikor a héten a BFMTV tévécsatornának nyilatkozva „gazdasági katasztrófának” minősítette a brexitet a britek szempontjából.

Nézzék csak meg, mi történik náluk a boltok üres polcaival… a kutak üzemanyag-ellátásával… az orvos- és ápolóhiánnyal… a kamionsofőr-hiánnyal. Katasztrófa, ami ott folyik

– fogalmazott. Párizs és London között a britek kilépése óta különösen feszült a viszony a halászati jogok miatt, Annick Girardin tengerügyi miniszter október végéig adott haladékot a briteknek, különben a francia kormány megtorló intézkedéseket hoz. A The Times úgy tudja, hogy az ellenlépések között szerepelhetnek büntetővámok, az áruforgalom korlátozása a La Manche csatornán keresztül, valamint a Csatorna-szigetekhez tartozó Jersey-nek szolgáltatott áram árának emelése. Utóbbi különösen súlyos érvágás lenne, mivel a sziget Franciaországból szerzi be az áram 90 százalékát.

A brexit jelentős hatással van az Írország és Nagy-Britannia közötti kereskedelemre is.

A legfrissebb statisztikák szerint a dublini és az angliai, illetve walesi kikötők közötti áruforgalom 21,2 százalékkal esett vissza január és szeptember között, miközben a kontinenssel bonyolított 36 százalékkal nőtt.

Az Irish Times beszámolója szerint sok ír vállalat ma már közvetlenül a kontinensre szállít, ahelyett, hogy a brit szigetet használná szárazföldi hídként, Nagy-Britanniába pedig Észak-Írországon keresztül, hogy elkerüljék a megnövekedett bürokráciát. 

Ez azt jelenti, hogy míg a brexit előtt a legnagyobb ír kikötő konténerforgalmának 64 százaléka Nagy-Britannián keresztül bonyolódott, ez az arány most már csak 51 százalék. A közvetlen európai forgalom növekedése azonban nagyrészt kompenzálta a kiesést, így a visszaesés csak 0,5 százalékos volt az év első kilenc hónapjában.