Egy magyar tudós vezetésével találtak vakcinát az agresszív elősködő ellen

Becslések szerint világszerte mintegy félmilliárd ember lehet fertőzött a horogféreg-parazita valamely változatával. Az élősködő az egész világon megtalálható, elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban gyakori; különösen veszélyes azokban a fejlődő országokban, ahol rossz a vízminőség és a higiénia. A fonálférgeknek ez a fajtája évente mintegy 65 ezer ember haláláért felelős, emellett maradandó károsodást okozhat a gyermekeknek, és a jelenléte a szervezetben gyakran vetéléshez vezethet – derült ki a Stanford Egyetem korábbi kutatásából.

A horogféreg elleni új vakcina kétszer olyan hatásos, mint a jelenleg alkalmazott kezelések – derült ki a Queenslandi Egyetem kutatói által nemrég nyilvánosságra hozott beszámolóból. A szájon át beadható vakcina fejlesztését egy magyar tudós, Tóth István vezette. A Queenslandi Egyetem Kémiai és Molekuláris Biológiai Tudományok Iskolájának professzora az eredményeket ismertetve elmondta:

A vakcinajelöltünket szájon át lehet bevenni, ezért nincs szükség egészségügyi személyzetre a beadásához, nem szükséges a különleges tárolása sem, ezért nagy, elszigetelt populációkat is el lehet látni vele.

Kétszeres hatékonyság, könnyebb terjesztés

A vakcinát tablettában, folyadékként vagy porban is be lehet venni, ami megkönnyíti a terjesztését a fejlődő országokban is. Az új vakcina az állatkísérletek során 94 százalékkal mérsékelte a horogféregszintet, míg a jelenleg használt kezelésekkel csak 30–50 százalékos csökkenés érhető el.

A vakcinánk antitesteket termel a horogféreg enzimjei ellen, amelyek a vér megemésztéséért felelősek, így a parazita egyszerűen nem képes többé arra, hogy megfelelően táplálkozzon

– magyarázta a tanulmány társszerzője, Mariusz Skwarczynski.

Tóth István professzor arról is beszélt, hogy a vakcina kifejlesztése a koronavírus-járvány miatt nem volt prioritás, de ő és kutatócsoportja reméli, hogy lehető leghamarabb tovább léphet a humán kísérletekhez. Hozzátette: amint piacra kerül, a vakcina valószínűleg az egyik legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető kezelés lesz a betegség ellen.

Agresszív parazita

A horogféreg az egész világon megtalálható, agresszív élősködő. A kifejlett nőstény 10–13 mm hosszúra nő meg, és 1-2 évig is képes az emberi szervezetben túlélni. A horogféreg – más fonálférgekhez hasonlóan – az emberi bélben rakja le petéit. A tojások a székleten keresztül ürülnek ki a szervezetből; ha nedves, meleg, árnyékos közeget találnak, gyorsan, 1-2 nap alatt lárvákká fejlődnek, és így növekednek 5–10 napon át. 

A lárvák ekkor már fertőzők, és akár 3-4 hetet is képesek átvészelni gazdatest nélkül. Ráadásul igen mozgékonyak, különböző tárgyakra, például a füvek csúcsára felkapaszkodva tömegesen is előfordulnak. Ha érintkeznek az ember bőrével, azonnal befúrják magukat, majd a vérárammal a tüdőbe szállíttatják magukat. A kapillárisokon kibújva befurakodnak a légutakba, innen pedig a szájba vándorolnak. A fertőzött egyén lenyeli a parazitát, ami így visszajut a bélrendszerbe, egészen a vékonybélig, ahol befészkeli magát, amíg ivarérett férgekké válik. 

A kifejlett egyedek a vékonybélben élnek, ahol a bél falára kapaszkodnak, ezáltal jelentős vérveszteséget okozva a gazdaszervezetnek.