BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stagflációs csapdahelyzettel néznek farkasszemet Pekingben

Egyre többen aggódnak Pekingben az egyidejűleg jelentkező inflációs nyomás és lassuló növekedés miatt.

Ha a kínai termékek iránti kereslet továbbra is gyengélkedik, és a gyáripar változatlanul a jelenlegi magas költségszinten termel, a világ második legnagyobb gazdasága az év hátralévő részében, sőt még jövőre is egyfajta kvázi stagflációval lesz kénytelen farkasszemet nézni, azaz egyidejűleg jelentkezik a magas infláció és a gazdaság lassulása – írta a minap egy online fórumon Liu Si-csin, a pekingi jegybank monetáris tanácsának tagja. Ezzel együtt idén Liu szerint az év első felében mutatott teljesítményének köszönhetően

az ázsiai óriás éves szinten még hozza a központi célkitűzésnek megfelelő 6 százalékos GDP-bővülést.

A pénzügyi szakember aggodalma elemzők szerint teljesen megalapozott, hiszen az elmúlt hónapokban felpörgött a termelőiár-infláció,

emellett súlyos energiaválsággal és az ingatlanpiac szignifikáns lassulásával is meg kell küzdenie a gazdasági vezetésnek.

Ugyanerről beszélt Li Ko-csiang miniszterelnök is, amikor a múlt héten Pekingben a gazdasági fejlődést veszélyeztető „új, lefelé irányuló nyomás” megjelenését említette. Ezért a kormányfő úgy véli, az államnak adó- és adminisztratív díjcsökkentésekkel kellene segítenie a feldolgozóipari vállalatokat és a kisvállalkozásokat.

Liu Si-csin; Fotó: Xinhua via AFP

Egyértelműen nő az aggodalom a növekedés lassulása miatt a kormányközeli technokraták körében – fogalmaz Larry Hu, a Macquarie Group kínai üzletágának vezetője.

Elemzők egy része azt is gyanítja, hogy a kínai döntéshozók fontolóra vehetik a kamatlábak csökkentését, vagy más lépésekkel enyhíthetik a közeljövőben a monetáris politika szigorát. 

Más szakértők viszont úgy látják, a gazdasági problémák strukturális jellegűek, ezért a széles körű lazítás csak buborékokat gerjesztene, és akadályozná egyebek között a hatóságok ingatlanpiaci korrekcióra irányuló erőfeszítéseit is.

Az mindenesetre tény, hogy ebben az évben az első fél évben száguldó exportbevételek következtében a jüan drágult a legnagyobb mértékben az összes ázsiai deviza közül, és a Kína 24 legfontosabb kereskedelmi partnerének devizáiból kialakított kosárhoz képest 102,6 pont fölé emelkedett, ami már csak egy hajszálnyira van a 2015. augusztus 15-én elért mindenkori történelmi csúcsától. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.