A kínai polgár meggazdagodik, ha tényleg jól csinálják

Az egyenlőség javítása évek, sőt évtizedek óta egyre gyakrabban hangoztatott cél a nyugati médiában, de amikor idén a világ legnépesebb országát, Kínát irányító kommunista párt retorikájában is erőteljes hangsúlyt nyert, az kisebbfajta földrengést okozott a világ részvénypiacain. Az ok: 

miközben nyugaton a nagyobb egyenlőséget egyes társadalmi csoportok szabadságának növelésével képzelik el, Kínában a hatalmasra duzzadt vállalatok befolyásának a csökkentésével, bár a technológiai óriásmultik megfékezése a „fejlett” világban is politikai törekvéssé vált. 

Az új évhez közeledve sok elemző latolgatja: az évtized kezdetének politikaváltása Pekingben csak fellángolás volt-e, vagy netán egy mélyebb gazdasági átalakulás kezdete, amely átformálja a világot.

Miközben az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy Kína az évtized végére a világ legnagyobb gazdaságává válik, megelőzve az Egyesült Államokat, 

az egy főre eső GDP-ben még mindig hatalmas az elmaradás, bár a gyarapodó kínaiak vásárlóerejének növekedése már az elmúlt évtizedben is messze gyűrűző hatásokkal járt a világban. A pandémia immár két éve a kínai növekedés lassulását hozta, sőt vannak, akik „kemény landolástól” tartanak: hogy jövőre drasztikus lassulás következik. Magasabb szintről azonban nehezebb növekedni. A Société Générale közgazdászainak kitekintő elemzése szerint a növekedés lassulása trend, amely folytatódhat a következő másfél évtizedben, de újabb reformok segíthetnek nagyobb lendületet megőrizni.

Donald Trump amerikai elnöki ciklusát követően, amikor nyilvánvalóvá vált a világ két legnagyobb gazdaságának élesedő rivalizálása, a 2021-es év is eseményekkel teli volt Kína szempontjából. 

Az ázsiai óriást is elérte a nyugatra rég jellemző demográfiai kihívás, és a társadalom elöregedése miatt lemondott a népességszabályozás maradékairól is. Az uralkodó párt egyre barátságtalanabbá vált az immár globális mértékkel is hatalmas vagyonokra szert tett oligarchákkal szemben, majd a szabályozás is szigorodott, többek közt a technológiai és az oktatási szektorban. Eközben világossá tették, hogy az állami befolyású gazdaságban elkövetett hibák kompenzálására is csökkent étvágy, ami földrengést idézett elő az ingatlanszektorban. Mindezek következménye, hogy a kínai részvényindexek teljesítménye idén 40 százalékkal múlja alul amerikai és európai társaikat.  

Az ipari termelést sújtó energiahiányon jórészt úrrá lettek, a koronavírus fertőzésekkel szembeni zéró tolerancia politikája azonban továbbra is gazdaságot bénító korlátozásokkal jár. 

Miután a hatóságok idén erőteljes akadályokat állítottak a kínai vállalatok külföldi részvénykibocsátásai számára, az év utolsó hírei arról szólnak, hogy a változások folytatódnak: jövőre újraszabályozzák a helyi tőzsdéket és az elsődleges részvénykibocsátásokat (IPO-kat) – jelentette ma a Hszinhua hírügynökség. A kínai jegybank pedig, első lépésben 85,5 milliárd jüan (13,4 milliárd dollár) értékben, ma útjára bocsátotta a zöld beruházásokat támogató olcsó refinanszírozó hiteleit. 

A következő évek, a 2021-2025-ös ötéves terv kihívása a döntéshozók számára, hogy elindítsák Kína átalakulását 2035-re magas jövedelmű gazdasággá, kitörve a magas közepes jövedelem kategóriában rekedés csapdájából. 

Az egyenlőtlenség jelenlegi útján maradni a társadalmi és a gazdasági stabilitást tekintve is veszélyes lenne. És van tér Kína számára egyenlőbbé válni, a hatékonyságban okozott túlzott kár nélkül

– írta a Société Générale elemzése. A „miért” kristálytiszta, nagyjából az is, hogy mit kell tenni, de hogy hogyan és milyen ütemben, ez csak később, menet közben fog kiderülni – tette hozzá. Az elemzők szerint Pekingnek többek közt korlátoznia kellene az építkezések támogatását, a produktív beruházások felé terelnie a forrásokat, ösztönözni a zöld átalakulást, növelni a jövedelmeket, fékeznie a lakásárak emelkedését és az adóelkerülést. Sarkalatos kérdés a belső fogyasztás erőteljesebb támogatása az eddig elhatározottnál, hiszen a legutóbbi adatok szerint ez most gyengélkedik – írták.

A Bloomberg hírügynökség kínai panorámájában megszólaltatottak szerint a 68 esztendős Hszi-Csinping által idén meghirdetett irányváltás a „közös gazdagodás” célja felé nem fellángolás, és további változásokat alapoz meg. Kína többek közt abban különbözik a domináns magánszektorra építő nyugati társadalmaktól, hogy itt az állami és a privát szféra viszonya kiegyensúlyozottabb – idézik a pekingi Feng Csu-Csenget, a Plenum nevű független kutatócég elemzőjét. 

Kína rájött, hogy a jelenlegi növekedési ütem akkor fenntartható, ha eléri a vidéki népességet, amely korábban nem volt a fogyasztás fő hajtóereje

– tette hozzá.