Csúcsra jár az unió második legnagyobb gazdasága a választások előtt

Rég elveszett inflációs trend reneszánszát köszönti a Bank of France: úgy tűnik, a francia gazdaság kilábalhat a Covid-járvány gazdasági hatásaiból, és az éves átlagos infláció várhatóan megközelíti a 2 százalékot, amit a monetáris hatóság több mint egy évtizede, a globális pénzügyi válság óta próbált mindeddig sikertelenül elérni. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága a jelek szerint komoly lendületet vett a koronavírus-korlátozások enyhítésével, majd kedvező hatással volt rá az év közepétől az oltási kampány felpörgetése is.

A Bank of France legutóbbi középtávú prognózisában a korábbi 6,25 százalékról 6,7 százalékra emelte az idei gazdasági növekedés várható ütemét.

Az Országos Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet (INSEE) becslései is alátámasztják a jegybank által bejelentett, egyébként 1969 óta a legmagasabbnak számító növekedési prognózist. Az INSEE előrejelzései szerint az, hogy a GDP-növekedés 52 éves csúcsot készül megdönteni, szilárd alapokra helyezi a munkaerőpiacot a 2022. áprilisi elnökválasztáshoz közeledve.

A jegybank azt is bejelentette, hogy a vártnál gyorsabb idei fellendülés után 2022-ben mérséklődni fog a gazdasági növekedés és az infláció, így a munkaerőpiac stabilizálódni tud és növelni fogják a béreket. A központi bank várakozásai alapján a növekedés jövőre 3,6 százalékra lassul, majd 2023-ban 2,2 százalékra, 2024-ben pedig 1,4 százalékra. A várakozások szerint az egy ideig még magas szinten „ragadó” energiaárak miatt az infláció az idei év végén fog tetőzni 3,5 százalék körül, majd 2022 végén térhet vissza 2 százalék alá.

Ezt követően arra számítanak, hogy a fogyasztói árindex a 2023-as és 2024-es években 1,7 százalékon fog stabilizálódni, ami meghaladja a Covid-19 járványt megelőző években tapasztalt alacsonyabb inflációt, és inkább a 2007-2008-as pénzügyi válság környékén mérthez közelít.

A központi bank azt is ismertette, hogy

az ellátási láncok jelenlegi zavarainak mérséklődésével az iparcikkek árai várhatóan jövőre tetőznek, majd visszatér a nullához közeli átlagos árnövekedés ebben a termékkörben.

Mindeközben a szolgáltatások árai fokozatosan emelkedni fognak, 2024-ben eléri a növekedésük a 2,7 százalékot, mivel a szűkülő munkaerőpiacon emelni kell a dolgozók fizetését – ez a környezet egyébként hasonló a 2002-től 2007-ig tartó években látotthoz és az infláció akkori alakulásához.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliség az idei átlagos 7,8 százalékról 7,7 százalékra mérséklődik 2024 végére. Eközben a versenyszféra bérnövekedése jövőre eléri a 4 százalékot, majd később visszacsökken 3 százalékra, ami még mindig magasabb, mint a járványt megelőző évtizedben.