EU-csúcs: Az unió 2027-ig megszünteti orosz energiafüggőségét, de most nem bojkottálja a behozatalt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken a versailles-i kétnapos uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, az Európai Unió az Oroszországgal szembeni szankciók negyedik körét készíti elő. „Eltökéltek vagyunk, hogy még tovább fokozzuk az Oroszországra és Fehéroroszországra gyakorolt nyomást.” Emellett Von der Leyen, hangsúlyozta, az unió olyan intézkedéseket javasol, amelyek csökkentik a függőségét az élelmiszerek, mikroprocesszorok, digitális technológiák, gyógyszerek és nyersanyagok globális beszállítóitól, ennek részeként pedig 2027-ig fokozatosan megszüntetik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, a gáztól, az olajtól és a széntől való függőséget. Az unió azonban jelenleg nem vet ki közös szankciókat ezekre az energiahordozókra.

A bizottság már a hét elején közzétette felülvizsgált energiastratégiáját, amelynek célja a Moszkvától való függés csökkentése, Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai invázióját követően. Oroszország az EU legnagyobb földgázszállítója, az import több mint 40 százalékát Oroszország adja. Az EU szén- és kőolajimport-szükségleteinek legnagyobb részét szintén innen szerzi be.

A bizottság RePowerEU elnevezésű energiastratégiája szerint a blokk már idén kiválthatná a Moszkvától származó gázimport közel kétharmadát olyan intézkedésekkel, mint az új ellátási források kiaknázása, a megújuló energiaforrások fellendítése és az energiatakarékosság felgyorsítása. Ahhoz, hogy az elképzelés megvalósulhasson, a bizottságnak első lépésként a nemzeti kormányok politikai áldását kell megszereznie a terv végrehajtásához szükséges részletes rendeletjavaslatokhoz. Ezt a felhatalmazást a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató alapján, úgy tűnik, sikerült megszereznie a bizottságnak.

Von der Leyen terve szerint a bizottság március végéig sürgősségi intézkedésekre vonatkozó lehetőségeket fog előterjeszteni a gázköltségek villamosenergia-árakra gyakorolt átgyűrűző hatásának korlátozására, beleértve az ideiglenes árkorlátozást is. A bizottság emellett tervet dolgoz ki Európa gáztárolóinak feltöltésére, és új intézkedéseket javasol az EU gáztárolási politikájára vonatkozóan. A jövőben a földalatti készleteket minden év október 1-jéig legalább 90 százalékban fel kell tölteni – mondta von der Leyen.

Emellett májusig a bizottság az uniós villamosenergia-piac javítását célzó lehetőségeket is felvázol „az energiaszerkezet dekarbonizációja irányába mutató strukturális változásokra tekintettel”. Néhány ország, köztük Franciaország, felszólította az EU-t, hogy gondolja át a villamosenergia-piac felépítését, hogy jobban tükrözze a tiszta energiaforrások arányát a villamosenergia-termelésben.

Az tervekkel kapcsolatban Mario Draghi olasz miniszterelnök sürgette, hogy az unió vizsgálja felül gazdasági szabályait, és találjon kollektív költségvetési választ az ukrán válságra. Draghi szerint Európának óriási költségekkel kell szembenéznie, a védelemmel, az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatban, melyekhez közös forrásokat kell kialakítani. A csúcstalálkozón azonban nem született döntés a védelmi és energetikai kiadásokat finanszírozó közös uniós kötvénykibocsátásról, erre feltehetően a konkrét javaslatok fényében térnek vissza a vezetők a március végi vagy a májusi csúcstalálkozón.

Az unió nem támogatja Kijev gyorsított eljárásban történő uniós tagságát

Az EU vezetői nyilatkozatukban elítélték Oroszországot az indokolatlan katonai agresszió miatt, és rendíthetetlen támogatást ígértek Ukrajnának, valamint a háború elől menekülőknek, de nem támogatták Kijev gyorsított eljárásban történő uniós tagságát, ahogy azt Volodimir Zelenszkij elnök kérte.

A vezetők elismerték Ukrajna európai törekvéseit, és hozzátették, hogy a tagsági kérelmet „gyorsan” továbbították az Európai Bizottságnak „véleményezésre”, ami a tagjelöltté nyilvánítás és a tagsági tárgyalások megkezdése felé vezető hosszú folyamat első szakasza.

Azt is jelezték, hogy készek Ukrajnával politikailag szorosabb kapcsolatot kialakítani, amíg ez a folyamat zajlik.

Bár a nyilatkozat egyértelműen kifejezte az EU azon szándékát, hogy segíteni kívánja Ukrajnát, többek között politikai és pénzügyi támogatással, valamint a menekültek átmeneti védelmével, nem adott garanciát a tagságra, amit Zelenszkij kért.

Számos uniós ország, köztük Hollandia, ragaszkodott ahhoz, hogy a csatlakozási folyamatot nem lehet lerövidíteni, még az Oroszország által aktív katonai támadás alatt álló Ukrajna esetében sem. Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, az EU már most példátlan gyorsasággal kezeli Ukrajna kérelmét, de szerinte a bizottság értékelése időbe telik – hónapokba, talán évekbe, mire bármire is jut.

A vezetők egy sor egyéb segítséget ígértek Ukrajnának. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kiemelte azt a javaslatot, hogy az EU úgynevezett európai békefenntartási eszközén keresztül további 500 millió eurós támogatást nyújthat Kijevnek, amelyet katonai célokra fordíthat.

A vezetők azt is megígérték, hogy segítenek Ukrajnának a háború utáni újjáépítésében - feltéve, hogy nem szállta meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és erői. „Elkötelezettek vagyunk, hogy támogatást nyújtsunk a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez, amint az orosz támadás megszűnik” – jelentették ki a vezetők. 

Az EU-csúcsot követően kiadott nyilatkozat ezen a linken érhető el.