Visszaveti a fejlődő országok növekedését a magas olajár

Indermit Gill, a Világbank egyik alelnöke blogbejegyzésében hívta fel a figyelmet a jelentős olajimportáló fejlődő országok, például Kína, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország gazdaságát fenyegető veszélyre. Emlékeztetett, hogy a feltörekvő piacok így is le vannak maradva, Kína kivételével lassabban halad a talpra állásuk a koronavírus-járvány okozta válságból, és egy sor bizonytalansági tényezővel küzdenek az eladósodottságtól kezdve a magas inflációig, a növekvő olajár pedig tovább ront a helyzeten. „A háború olyan szinten súlyosbította ezeket a bizonytalansági tényezőket, hogy hatásuk az egész világon érződni fog, és elsősorban a leggyengébb országokban élő legsebezhetőbb embereket sújtják majd” – fogalmazott.

Gill szerint egyelőre még túl korai megmondani, hogy az ukrajnai konfliktus milyen mértékben módosít a globális gazdasági kilátásokon. A Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Afrika és Európa több országa is jelentős mértékben függ az orosz és ukrán agrárexporttól , mivel ők ketten adják például a globális búzakivitel 23 százalékát. Egyiptom különösen veszélyeztetett ezen a téren, ahogyan Törökország is, ahol a teljes import 23 százalékát teszi ki az ukrán és 62 százalékát az orosz búza.

Ami pedig az olajat illeti, az orosz exportnak messze Kína a legnagyobb piaca. Az olajárak több mint a kétszeresükre nőttek az elmúlt hat hónapban a magas kereslet és a visszafogott kínálat miatt, az Oroszország ellen kivetett nyugati szankciók pedig még tovább pörgették azt. Gill becslése szerint már az is egytized százalékpontot lefarag az importáló fejlődő országok növekedéséből, ha az olaj ára tartósan tíz százalékkal magasabb – ebből azonban most egy teljes százalékpont lehet. „A háború előtti becslések két százalék körüli növekedést jeleztek az idén és jövőre Dél-Afrika esetében, két-három százalékot Törökországnál és ötöt Kínában és Indiában” – emlékeztetett.

A kínai gazdaság tavaly 8,1 százalékkal bővült, az idei évre 5,5-es növekedés a cél, jelentette be a pekingi parlament éves ülésszakának megnyitóján Li Ko-csiang kormányfő. Kína azonban az olajszükségletének több mint 70, a gázénak pedig a 40 százalékát külföldről szerezi be, bár a kormány mindent megtesz a hazai kibocsátás fejlesztése érdekében, és növeli a szénkitermelést is. Az állami tervbizottság a hét elején azt is bejelentette, hogy jelentős tartalékokat halmoznak fel, kétszázmillió tonnával növelik a szén- és ötmilliárd köbméterrel a gáztartalékokat. A pekingi illetékesek elismerik, hogy a magas olaj- és gázárak Kínára is hatással lesznek, de szerintük a helyzet „kezelhető”. A Reuters értesülései szerint mindenesetre a kormányzat felszólította az állami tulajdonban lévő olajfinomítókat, hogy fontolják meg az áprilisban esedékes benzin- és dízelexport ideiglenes leállítását. „Ennek célja a hiány megelőzése, mivel a független finomítókra nagy nyomás nehezedik, hogy a nyersolaj árának emelkedése miatt csökkentsék az átmenő mennyiséget” – mondta a hírügynökségnek egy a megbeszéléseket ismerő forrás.