A briteknél is kopogtat a stagfláció – visszaütnek az Oroszország elleni szankciók

Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árak (CPI) 7 százalékkal emelkedtek márciusban az előző évihez képest, a februári 6,2 százalékról, ami 1992 márciusa óta a legmagasabb érték, meghaladva az elemzők által várt 6,7 százalékot. Emellett a havi emelkedés is 1,1 százalékos rekordszintre ugrott, az ukrajnai háború, a magas energiaköltségek, és a kínálati korlátok miatt.

A legnagyobb mértékben az üzemanyagok ára növekedett.

A benzin és a gázolaj kiskereskedelmi ára egyaránt rekordot döntött márciusban: a benzin átlagára literenként 1,602 font (726 forint) volt, a gázolajé pedig 1,705 fontba (773 forintba) került.

Az üzemanyagok tizenkét hónap alatt 30,7 százalékkal drágultak, ami az eddig mért legmagasabb éves üzemanyag-áremelkedés az országban.

Ennek ellensúlyozására a brit kormány március 24-től kezdődően 12 hónapra literenként 5 pennyvel csökkentette az üzemanyagadó mértékét, hogy ezzel is enyhítse a háztartások megélhetési költségeinek emelkedését. Ez azonban csak az áprilisi statisztikára lesz majd jelentősebb hatással. Az üzemanyag adójának csökkentése ugyanakkor csak részben nyújt mentőövet, hiszen szinte minden területen jelentős volt az áremelkedés: a lakhatás és közüzemi szolgáltatások 7,7, az élelmiszerek árai 5,9 százalékkal emelkedtek, ami fokozta a nyomást a konzervatív Boris Johnson miniszterelnökön és pénzügyminiszterén, Rishi Sunakon, hogy találjanak módot a rászorulók célzottabb támogatására.

Tudom, hogy ez sok család számára aggasztó időszak, ezért lépéseket teszünk a terhek enyhítésére azzal, hogy ebben a pénzügyi évben mintegy 22 milliárd font (10 ezer milliárd forint) értékű támogatást nyújtunk

– mondta még márciusban Sunak.

Márciusban a brit költségvetési hivatal azt jósolta, hogy az infláció a következő hónapokban 40 éves csúcsra, 8,7 százalékra emelkedik, a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét érő nyomás pedig a magasabb infláció és a fizetéseket érintő áprilisi adóemelések miatt a feljegyzések 1956-ban történt kezdete óta a legnagyobb lesz. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a brit gazdaság a vártnál nagyobb mértékben lassul, elsősorban az autógyártás alkatrészhiányból fakadó visszaesése miatt, de az is fékezi a gazdaságot, hogy a háztartások mindinkább visszafogják a kiadásaikat, mert tartanak a megélhetési problémáktól. Emiatt a költségvetési hivatal a 2022-es növekedésre vonatkozó előrejelzését az októberiben szereplő 6 százalékról 3,8 százalékra vágta vissza.

Ruth Gregory, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint a következő hónapokban nagy a GDP visszaesésének kockázata, melyet más elemzők is megerősítenek, azt állítva, hogy a gazdaság a júniusig tartó három hónapban zsugorodni fog, emellett arra számítanak, hogy bár az infláció a második negyedévben tetőzik, az év jelentős részében 7 százalék felett marad, és jövőre sem csökken 3 százalék alá, amit a termelői árak 10,2-ről 11,9 százalékra emelkedése is előrevetít.

Az elemzők szerint ezért a Bank of England (BoE) annak ellenére is kénytelen lesz kamatot emelni, hogy a gazdaság jelentős lassulása enyhítést kívánna. A bank december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát: azóta három lépésben emelte alapkamatát a 0,1 százalékos mélységi rekordról a jelenleg érvényes 0,75 százalékra. Az elemzők többsége úgy gondolja, hogy

a jegybank május 5-én 1 százalékra emeli az alapkamatot, majd az, kevésbé agresszív lépésekben az év végére 2 százalékra nőhet.

Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics vezető közgazdásza némileg optimistább az infláció alakulásával kapcsolatban, szerinte az a jövő év második felében a BoE 2 százalékos célja alá csökken, és mivel a monetáris politika további jelentős szigorítása rövid távon nem sokat tenne annak visszafogásáért, viszont szükségtelenül fennállna a veszélye, hogy jövőre jelentősen a 2 százalékos cél alá szorítaná, ezért Tombs szerint a monetáris döntéshozók óvatos lépései várhatók.