Románia mentőcsomaggal készül a válságra

Megcsapta Romániát az energiaár-robbanás, valamint az orosz–ukrán háború okozta gazdasági válság szele, a kormány szociális és gazdasági mentőcsomaggal igyekszik védeni a lakosságot és a vállalkozásokat. A bukaresti statisztikai intézet jelentése szerint a februári 8,53 százalék után már márciusban két számjegyűre, 10,2-re gyorsult az éves inflációs ráta, holott a jegybank csak az év második felére prognosztizált hasonló emelkedést.

A tavalyi év harmadik hónapjához képest az élelmiszerek 11,2, a földgáz 46,49, az üzemanyag pedig 34,16 százalékkal drágult.

Az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya mintegy 49 százalékkal, 4,581 milliárd euróra nőtt 2022 első két hónapjában, ugyanakkor a román államadósság idén január után februárban is a hazai össztermék (GDP) 50 százaléka fölé ugrott. 

A bukaresti kormány szociális és gazdaságélénkítő intézkedésekkel próbálja enyhíteni a válság hatását.

A hárompárti nagykoalíció vezetői által elfogadott, 17,3 milliárd lejre (1 lej 76 forint) rúgó mentőcsomag (az összeg több mint fele uniós, kisebb hányada költségvetési forrás) nagyobb tételei közül 300 millió eurót szánnak az áremelkedések kompenzálására, 200 milliót gazdasági befektetések ösztönzésére, 60 milliót a teherfuvarozó és személyszállító társaságok támogatására (literenként 0,5 lejjel hozzájárulva az üzemanyagköltségekhez), 40 milliót a mezőgazdasági termékek belföldi feldolgozásának finanszírozására. Nicolae Ciucă kormányfő bejelentette, hogy a kényszerszabadságra küldött dolgozók bérének 75 százalékát az állam fizeti az év végéig, a mezőgazdaságban dolgozók minimálbérét – az építőiparhoz hasonlóan – 3000 lejre emelik.

Az országos minimálbér jelenleg 2550 lej, amelyet a munkáltató májustól 200 lejjel adómentesen emelhet.

Az alacsony jövedelmű családok (több mint 150 ezer háztartás), valamint mintegy 4 millió nyugdíjas kéthavonta 50 eurós utalványt kap, amelyből alapélelmiszereket vásárolhat, továbbá támogatásban, utalványokban részesülnek a nyugdíjasok, diákok, hátrányos helyzetű állampolgárok. A mintegy 9 millió személyt érintő, májustól hatályos intézkedések a bukaresti kormány illetékesei szerint azért is indokoltak, mert a következő időszakban mélyülni fog a gazdasági válság Romániában, ezért az államnak kötelessége beavatkozni. A kilátások valóban nem kecsegtetők: legfrissebb prognózisában a Világbank a korábban közölt 4,3 százalékos helyett idén mindössze 1,9-es román gazdasági növekedésre számít.