Ukrajna Oroszország elszigetelését szorgalmazta az EBESZ-nél

Az ukrán civil lakosságot az orosz hadsereg részéről ért atrocitásokkal érvelve, valamint azzal, hogy az Oroszországi Föderáció, megtámadva Ukrajnát, megsértette az EBESZ létrejöttét megelőző, 1975-ös helsinki záróokmányt, úgy vélte:

az orosz részvétel a szervezetben veszélyezteti ez európai biztonságot és együttműködést.

Utalva arra, hogy az EBESZ nem egy szoros intézményi keretek között működő nemzetközi szervezet, hanem ennél lazább együttműködési formátum, Kuleba megállapította: Oroszországot nem lehet kizárni, bár „megérdemelné”.

Arra szólította fel az EBESZ vezetését, hogy 

éljen a szervezet adta minden lehetőséggel és elvvel annak érdekében, hogy izolálják Oroszországot.

Az ukrán miniszter azt is szorgalmazta, hogy az EBESZ készítsen „széles körű jelentést” az orosz erők által Ukrajnában elkövetett kegyetlenségekről.

A rzeszówi találkozón részt vett Zbigniew Rau lengyel, Ann Linde svéd és Bujar Oszmani észak-macedón külügyminiszter, a jelenlegi, az előző és a következő soros EBESZ-elnökség (trió) képviselőiként.

Rau a sajtóértekezleten aláhúzta: 

elő kell készíteni Ukrajna háború utáni újjáépítésének tervét, amelyet a lengyel miniszter a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlított.

Újságírói kérdésre válaszolva Rau arra is reagált, hogy Moszkva pénteken 45 lengyel diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánított. Utalva arra, hogy Lengyelország március 23-án döntött a varsói orosz nagykövetség létszámcsökkentéséről és 45 orosz diplomata kiutasításáról, leszögezte: Varsó akkor tudatában volt az államközi kapcsolatokban működő kölcsönösség elvének. Moszkva lépése ezért „semmilyen meglepetést nem jelent” a lengyel fél számára – tette hozzá Rau.

Ann Linde hangsúlyozta: minden lehetséges eszközt fel kell használni, hogy véget vessenek az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak. Bujar Oszmani példaadónak nevezte „az ukránok hősies ellenállását”.