Csata után voksháború a francia belpolitikában

Szakpolitikailag több területen is egymás hasznára lehet a következő években hazánk és Franciaország: a mezőgazdasági témák, az energetika és a közös európai hadsereg vonatkozásában – mondta Magyar Ágnes Zsófia, Franciaország-szakértő a VG podcastjában.

Emmanuel Macron győzelmével nem várható érdemi változás az elmúlt öt év külpolitikájához képest. Az egykori bankár elkötelezett föderalista, az uniós identitás képviselője a nemzetivel szemben. Célja, hogy az Európai Uniót saját elképzeléseihez és Franciaország érdekeihez igazítva reformálja meg – emelte ki a Világgazdaság podcastjában Magyar Ágnes Zsófia, Franciaország-szakértő, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezető-helyettese.  

Hozzátette: Macron migrációs álláspontja csak a kommunikáció terén változott, de a lényegi cselekvésben, az illegális bevándorlás megfékezésében, a kitoloncolások végrehajtásában aligha várható szigorodás. Utóbbival pedig az egyre gyarapodó 13–14 milliós nemzeti-patrióta jobboldal malmára hajtja a vizet. 

Vagyis tovább gyűlhet az indulat, s egy folyamatos elégedetlenségekkel és tüntetésekkel végig kísért ciklus várható a következő időszakban. 

A szakértő hangsúlyozta: a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokra a különböző nagypolitikai blokkok már egységben készülnek, és a köztársasági elnök gyengítése a cél.  

Milyenek lesznek a francia–magyar gazdasági kapcsolatok? – kérdeztük a szakértőt. Magyar Ágnes Zsófia szerint bár szakpolitikailag több területen is egymás hasznára lehet a két ország – például mezőgazdasági témák, energetika, közös európai hadsereg –, a politikai irányultságaik nehezen lesznek összeegyeztethetők.

Elég csupán a Brüsszelben jelenleg zajló jogállamisági eljárásra gondolnunk, ahol Macron támogatására aligha számíthatunk, de a családpolitikáról is egész más elképzelése van a centrista francia államvezetésnek

– hangsúlyozta. 

A Franciaország-szakértő kitért arra is, hogy Emmanuel Macron küldetésének tekinti az EU megmentését és persze annak francia érdekekhez igazítását. Minden jel szerint támogatja az Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetését, beleértve az energiaembargót is. A francia elnök ugyanakkor a nemzetközi közösséggel – elsősorban a szocialista-zöld vezetésű Németországgal – összhangban kíván cselekedni. 

Magyar Ágnes Zsófia elmondta azt is, hogy az átlagos halandókat leginkább a gazdasági nehézségek foglalkoztatják: évtizedek óta nem tapasztalt mértékben emelkednek az árak, és negatívak a fogyasztói várakozások is. Közben nagyon magas a francia államadósság; az adósságráta már meghaladta a GDP-arányos 115 százalékot, s ezt növekedéssel nem lehet „kinőni”, mert az visszaesik – tette hozzá végezetül.