A Kiel Világgazdasági Intézet már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is nyomon követte a szövetségesek hadászati, pénzügyi és humanitárius felajánlásait Ukrajnának. A nyilvántartásukat január 24-én indították, azon a napon, amikor több NATO-tagország is katonai riadókészültséget rendelt el az orosz–ukrán határ menti katonai mozgósításra reagálva. Most május végén is összesítették a felajánlásokat, a frissített listájuk már 37 országot tartalmazott, az EU-tagok, illetve a G7-országok mellett Ausztráliát, Dél-Koreát, Törökországot, Norvégiát, Új-Zélandot és Svájcot is. Az adatbázis csak hivatalosan megerősített kormányzati felajánlásokat tartalmaz, tehát például a Nemzetközi Vöröskereszten vagy más civil szervezeten keresztül Ukrajnába eljuttatott magánadományokat nem.
A listából kiderül: a legtöbb forrást eddig az Egyesült Államok ajánlotta fel Ukrajnának, a nemrég elfogadott második segélycsomaggal együtt már 43 milliárd eurónyi fegyverszállítmányt, pénzügyi forrást, illetve humanitárius segélyt ígért a háború sújtotta országnak. Az EU-tagok összesen 16 milliárd eurónyi segélyt ajánlottak fel, mintegy harmadát az amerikainak.
Az EU-országok az elmúlt hetekben egyre lassabban cselekedtek, nemcsak a fegyverszállítmányok, hanem a pénzügyi és a humanitárius segély is késik
– foglalta össze a számokat a Kiel Intézet szakértője. Christoph Trebesch elmondta azt is: az új lista az Ukrajnából érkezett menekültek ellátására fordított forrásokat is tartalmazza, mert, mint ahogy a kutató elismerte:
egyes országok joggal hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy az Ukrajnából érkező menekültek befogadása jelentős terheket ró a költségvetésükre.
A menekülteknek a legtöbb segítséget Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia adta.
A Kiel az egyes országok hozzájárulásait gazdasági erejükhöz mérten is összehasonlította. Ebből az derült ki, hogy GDP-arányosan a legnagyobb hadászati, pénzügyi, illetve humanitárius segítséget a háború eleje óta folyamatosan Észtország és Lettország nyújtotta Ukrajnának, és csak ezeket követi a rangsorban az Egyesült Államok.
Az Ukrajnának nyújtott második amerikai segélycsomag elfogadásáig Lengyelország volt a harmadik legbőkezűbb adakozó; a GDP-je 0,45 százalékát ajánlotta fel bajban lévő szomszédjának. Ha a menekültekre fordított forrásokat is a tekintjük, akkor a lengyeleknek végképp nincs okuk a szégyenre: ők nyújtották a legnagyobb támogatást Ukrajnának.
Magyarország az ötödik, Németország – messze lemaradva – csak a tizennegyedik a bruttó hazai terméke 0,06 százalékával egyenértékű segítséggel.
Amennyiben csak a fegyver-, pénz- és humanitárius segélyszállítmányokat nézzük, Észtország a GPD-je 0,81 százalékával egyenértékű felajánlást tett Ukrajnának május végéig, Lettország 0,72, Lengyelország 0,46, Litvánia 0,2, Szlovákia 0,12 százaléknyit, Norvégia és Magyarország a bruttó hazai össztermék 0,9 százalékával egyenértékűt, Franciaország és Csehország 0,8 százaléknyit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.