A nikotin démonizálása miatt nem látni a valódi szándékot a dohányzás visszaszorítására

Az Aucklandi Egyetem professzorai, Robert Beaglehole és Ruth Bonita szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve annak Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének résztvevői súlyosan tévednek, amikor elutasítják a dohányzást érintő ártalomcsökkentést, kockára téve ezzel milliók életét. A Dohányzás elleni küzdelem: az út a célig (Tobacco control: getting to the finish line) című cikk megjelenése már csak azért is figyelemre méltó, mert a világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet publikálta. Márpedig a lapban ismertetett vélemények az esetek többségében érdemben befolyásolhatják a helyi és nemzetközi egészségpolitikai döntéseket.

Emlékezetes, hogy tavaly ebben a tudományos folyóiratban jelentek meg az első olyan tanulmányok, amelyek igazolták a kínai Sinopharm vakcina hatásosságát és biztonságosságát, majd ezt követően a WHO hivatalosan is jóváhagyta a vakcina veszélyhelyzeti alkalmazását. 

A mostani írásban Robert Beaglehole és Ruth Bonita közismert tényekre hivatkozva szólította fel a WHO-t és a tudományos közösséget, hogy fogadják be politikájukba az ártalomcsökkentés lehetőségét, mert ennek elutasítása és a nikotin démonizálása könnyen közvetve, de a dohányzás jelentette egészségre legkárosabb terméket, a cigarettát teszik továbbra is kelendővé.

Leginkább a szegényebbek dohányoznak

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület örömmel vette, hogy két neves professzor a Lancet hasábjain kiállt amellett, hogy a 21. században nem szabad figyelmen kívül hagyni az innovatív ártalomcsökkentett MRTP-ket, azaz a módosított rizikójú dohánytermékeket

– reagált a VG-nek dr. Szondy Klára, a tudományos egyesület elnökhelyettese. 

Kifejtette, hogy az 1,14 milliárd dohányos közül valóban leginkább a nagy létszámú, szegényebb országok lakosai dohányoznak, és nem tudnak vagy nem akarnak arról leszokni. A férfiak 32,7, a nők 6,6 százaléka dohányzik Ázsiában és Óceániában, 159 ország adatait figyelembe véve a legmagasabb dohányzási prevalencia a férfiaknál Indonézia, Örményország, Georgia, Jordánia. A nőknél pedig Chile, Horvátország, Bulgária, Görögország.

Míg a fejlett országokban megfigyelhető a szervezett dohányzásleszoktató programoknak köszönhető határozott csökkenés, addig a szegényebb országokban növekedés tapasztalható – mutatott rá dr. Szondy Klára. 

Így a dohányosok száma úgy kúszott fel a mostani 1,14 milliárdra, hogy 1990-ben még 0,99 milliárd volt. 2019-es adatok szerint a top 3 leginkább dohányzó ország Kína, India és Indonézia, miközben Magyarországon  2 millió  felnőtt dohányzik.

1200 fok felett

A dohányfüstben azonban számos káros anyag keletkezik: az 1200 fok fölött égő dohányfüstben legalább 100 egészségre káros anyag van. A függőséget a nikotin, a betegségeket (a krónikus obstruktív tüdőbetegségtől, a COPD-től kezdve a kardiovaszkuláris és daganatos betegségeken át a génkárosodásig, a reprodukciós zavarokig) az égés során keletkező káros anyagok okozzák.

A tudományos egyesület elnökhelyettese hangsúlyozta:

Világviszonylatban mintegy évi 8 millió halál hozható a dohányzással összefüggésbe. Segítség nélkül mindössze 5 százalék képes leszokni, de komplex leszoktatóprogrammal is mindössze 8 százalék – még az igazolt/bekövetkezett betegségek után sem képesek minden esetben leszokni az erős dohányosok.

Ismert, hogy igazolt koszorúérbetegség után is a betegek mintegy 48 százaléka tovább dohányzik. Stroke után 57 százalék, perifériás artériás betegségekben (végtag-amputáció után) az érintettek 72 százaléka folytatja a dohányzást. A szakember úgy véli, az Európai Unió Rákellenes tervében megfogalmazott leszokási ráta éppen az erős dohányosok nikotinfüggősége miatt nem vagy csak nehezen lesz tartható.

A függőséget okozó nikotin az agyban egy nikotinos acetilkolin receptorhoz kötődik, amely receptornak több altípusa van, ha úgy tetszik, érzékenysége különböző – magyarázta dr. Szondy Klára. Kutatások szerint ez lehet az oka annak, hogy valaki egyáltalán nem szokik rá, segítség nélkül képes leszokni, illetve annak is, hogy nem tudja nélkülözni a nikotint. Az utóbbi években megjelentek olyan innovatív dohánytermékek, amelyek számos káros anyag vonatkozásában 90-95 százalékkal kevesebbet tartalmaznak hasonló nikotintartalom mellett.

Nyitott kapukat döngetnek

Azon dohányosoknak, akik nem tudnak leszokni, mindenképp célszerű ezen termékek  megismerése. Nyitott kapukat dönget a két professzor, hiszen az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága (BECA – Special Committee on Beating Cancer) által elfogadott jelentéstervezetről február 15-én szavaztak pozitívan az Európai Parlament plenáris ülésén. 

A szakember szerint a jelentés mostani szövegváltozata számos pozitív megállapítást tartalmaz, melyek közül különösen annak 12. paragrafusa fogalmazza meg az ártalomcsökkentett dohánytermékek ismeretének szükségességét, és további kockázatelemző tudományos felmérést tart szükségesnek. 

A The Lancet-megjelenésre reagálva Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke nyomatékosította: Robert Beaglehole (az Action on Smoking and Health New Zealand elnöke) és Ruth Bonita (Aucklandi Egyetem) mindketten a WHO nem fertőző betegségek elleni küzdelemmel foglalkozó korábbi igazgatói, nem a levegőbe beszélnek, amikor kijelentik, hogy „a dohányzás visszaszorítása a világ nagy részén nem működik”. A dohányzást ellenőrző közösségben elismerték, hogy „a leszokás támogatásának kollektív kudarca az arra rászoruló dohányfogyasztóknak nemcsak közegészségügyi kudarc, hanem emberi jogi kudarc is.”

Régóta tudjuk, hogy a WHO már nem egy átlátható szervezet. Gondolok itt a fogyasztókkal vagy az őket képviselő szervezetekkel való kommunikációra, a gyógyszeripar és a milliárdosok által pénzelt NGO-k befolyásolására

– érvelt Ficsor Zoltán. Meglátása szerint a WHO úgy működik, mint egy titkos gittegylet, kizárja a nyilvánosságot és nem akarja visszaszorítani a dohányzást, ami a statisztikákból is jól látszik. „Az általuk dogmaként kezelt MPOWER (leszoksz vagy meghalsz) pont az ártalomcsökkentést nem veszi figyelembe. Leragadtak a 80-as évek dohányháborúinál, amikor a dohánycégek démonizálásával próbáltak a leszoktató politikának teret nyerni. Most is ezt a háborút vívják, miközben a világ körülöttük folyamatosan változik, a technika borzasztó ütemben fejlődik. Azért az egy szinte nonszensz helyzet, hogy maguk a dohánycégek többet tesznek a leszoktatásért, mint maga a WHO” – érvelt a szakember.

Átformált fegyverarzenál 

 Az elektromos cigaretták megjelenése teljesen átformálta a leszoktatás fegyverarzenálját – véli a Villanypára Egyesület elnöke. Azok, akik az ártalomcsökkentés mellett tették le a voksukat, látványos eredményeket produkálnak a dohányzók számának csökkenésében. Példa lehet az angol közegészségügy, ahol bevett módszer az e-cigarettára, hevített dohánytermékre való átszoktatás, vagy Új-Zéland hozzáállása az ártalomcsökkentéshez. 

Az ártalomcsökkentés működik, ezt a szakember szerint számos friss tanulmány is alátámasztja. Jobb eredményeket tud felmutatni, mint a hagyományos terápiák.

És a módszerek közti különbség a sikeres leszokás mértékét illetően szignifikáns különbséget mutat, akár többször magasabb a leszokási arány. A 2021-es Eurobarométer-tanulmány azt mutatja, hogy az európai dohányosok vagy volt dohányosok 57 százaléka használt e-cigarettát vagy hevített dohányterméket sikeresen a dohányzásról való teljes leszokásra vagy a fogyasztott mennyiség csökkentésére (az e-cigarettát használók 30 százaléka teljesen abbahagyta a dohányzást, további 27 százalékuk pedig csökkentette).

Sajnos a hazai szabályozás is a WHO nyomdokaiban lépett Ficsor Zoltán szerint. Úgy értékelt, hogy az ízesítés tiltása, az adóztatás, a hozzáférés korlátozása gyakorlatilag a feketepiac irányába terelte a fogyasztókat. 

Megszűntek a szakboltok, és úgy tekintenek az ártalomcsökkentő termékek fogyasztóira, mint a dohányzókra. Ez a fajta felfogás tarthatatlan

– húzta alá. A szaküzletekre szükség lenne, hiszen a felhasználók nemcsak a termék miatt jártak oda, hanem támogatásért, információért, a szakértelem miatt. Ezt a fajta kiszolgálást egy trafik képtelen megvalósítani. Kitért arra, hogy a hazai sajtó is partner ennek a termékkörnek az ellehetetlenítésében, „egy kezén meg tudja számolni, hányszor kérdezték meg őket egy-egy hír igazságtartalmáról”.

Nem elég tájékozott a közvélemény

Ezért az egyesület elnöke szerint a közvélemény sem elég tájékozott ahhoz, hogy fel tudja mérni az ártalomcsökkentés jelentőségét. A közegészségügy egyszerűen nem veszi figyelembe az ebben rejlő lehetőséget és az egészségügyi előnyöket. Más országok 5 százalékos gyakorisági célokkal – például az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Franciaország – a kormány által támogatott kampányokkal aktívan ösztönzik a dohányosokat az e-cigarettára való áttérésre, valamint az e-cigarettára vonatkozó arányos korlátozások bevezetésére, amelyek ösztönzik a váltást. Például mindhárom ország engedélyezi az ízesített e-folyadékokat (likvideket), az online értékesítést és a kiskereskedelmi kiszerelést, és nem vetett ki jövedéki adót a termékkategóriára.

Ma Európában több mint tízmillió e-cigaretta-használó van. Ez óriási szám, ennyi ember véleményét, eredményes átszokását a hagyományos cigarettákról, egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni

– jelentette ki Ficsor Zoltán. És akkor még nem beszéltünk a hevített dohánytermék és a nikotinpárnát használók hasonló tömegéről. Svédország bebizonyította, hogy a snüssz használatával, ami egy füstmentes nikotinpárna, a Svéd Közegészségügyi Ügynökség mérése szerint 7 százalékos dohányzási gyakoriság érhető el. 

Amerikában a szigorú szabályozás és tiltás már megmutatta, hogyan tud hozzájárulni a dohányzás növekedéséhez.

„Bízunk benne, hogy ez nem fog megismétlődni az uniós dohánytermékekről szóló irányelv, a TPD3 kapcsán Európában, bár a jelek erre mutatnak. Itthon újra kellene gombolni a kabátot, mert e felhasználók 90 százaléka a rossz szabályozás miatt illegális forrásból szerzi be a szükséges eszközeit, liquide-it” – tette hozzá. Az egyesület elnöke úgy véli, a dohányzókat elrettentik a váltás lehetőségétől, ezzel sok ezer embert fosztanak meg a leszokás-átszokás lehetőségétől. Ha nincs jól működő ártalomcsökkentés, nem lesz füstmentes Európa soha!