Az Aucklandi Egyetem professzorai, Robert Beaglehole és Ruth Bonita szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve annak Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének résztvevői súlyosan tévednek, amikor elutasítják a dohányzást érintő ártalomcsökkentést, kockára téve ezzel milliók életét. A Dohányzás elleni küzdelem: az út a célig (Tobacco control: getting to the finish line) című cikk megjelenése már csak azért is figyelemre méltó, mert a világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet publikálta. Márpedig a lapban ismertetett vélemények az esetek többségében érdemben befolyásolhatják a helyi és nemzetközi egészségpolitikai döntéseket.
Emlékezetes, hogy tavaly ebben a tudományos folyóiratban jelentek meg az első olyan tanulmányok, amelyek igazolták a kínai Sinopharm vakcina hatásosságát és biztonságosságát, majd ezt követően a WHO hivatalosan is jóváhagyta a vakcina veszélyhelyzeti alkalmazását.
A mostani írásban Robert Beaglehole és Ruth Bonita közismert tényekre hivatkozva szólította fel a WHO-t és a tudományos közösséget, hogy fogadják be politikájukba az ártalomcsökkentés lehetőségét, mert ennek elutasítása és a nikotin démonizálása könnyen közvetve, de a dohányzás jelentette egészségre legkárosabb terméket, a cigarettát teszik továbbra is kelendővé.
A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület örömmel vette, hogy két neves professzor a Lancet hasábjain kiállt amellett, hogy a 21. században nem szabad figyelmen kívül hagyni az innovatív ártalomcsökkentett MRTP-ket, azaz a módosított rizikójú dohánytermékeket
– reagált a VG-nek dr. Szondy Klára, a tudományos egyesület elnökhelyettese.
Kifejtette, hogy az 1,14 milliárd dohányos közül valóban leginkább a nagy létszámú, szegényebb országok lakosai dohányoznak, és nem tudnak vagy nem akarnak arról leszokni. A férfiak 32,7, a nők 6,6 százaléka dohányzik Ázsiában és Óceániában, 159 ország adatait figyelembe véve a legmagasabb dohányzási prevalencia a férfiaknál Indonézia, Örményország, Georgia, Jordánia. A nőknél pedig Chile, Horvátország, Bulgária, Görögország.
Míg a fejlett országokban megfigyelhető a szervezett dohányzásleszoktató programoknak köszönhető határozott csökkenés, addig a szegényebb országokban növekedés tapasztalható – mutatott rá dr. Szondy Klára.
Így a dohányosok száma úgy kúszott fel a mostani 1,14 milliárdra, hogy 1990-ben még 0,99 milliárd volt. 2019-es adatok szerint a top 3 leginkább dohányzó ország Kína, India és Indonézia, miközben Magyarországon 2 millió felnőtt dohányzik.
A dohányfüstben azonban számos káros anyag keletkezik: az 1200 fok fölött égő dohányfüstben legalább 100 egészségre káros anyag van. A függőséget a nikotin, a betegségeket (a krónikus obstruktív tüdőbetegségtől, a COPD-től kezdve a kardiovaszkuláris és daganatos betegségeken át a génkárosodásig, a reprodukciós zavarokig) az égés során keletkező káros anyagok okozzák.
A tudományos egyesület elnökhelyettese hangsúlyozta:
Világviszonylatban mintegy évi 8 millió halál hozható a dohányzással összefüggésbe. Segítség nélkül mindössze 5 százalék képes leszokni, de komplex leszoktatóprogrammal is mindössze 8 százalék – még az igazolt/bekövetkezett betegségek után sem képesek minden esetben leszokni az erős dohányosok.
Ismert, hogy igazolt koszorúérbetegség után is a betegek mintegy 48 százaléka tovább dohányzik. Stroke után 57 százalék, perifériás artériás betegségekben (végtag-amputáció után) az érintettek 72 százaléka folytatja a dohányzást. A szakember úgy véli, az Európai Unió Rákellenes tervében megfogalmazott leszokási ráta éppen az erős dohányosok nikotinfüggősége miatt nem vagy csak nehezen lesz tartható.
A függőséget okozó nikotin az agyban egy nikotinos acetilkolin receptorhoz kötődik, amely receptornak több altípusa van, ha úgy tetszik, érzékenysége különböző – magyarázta dr. Szondy Klára. Kutatások szerint ez lehet az oka annak, hogy valaki egyáltalán nem szokik rá, segítség nélkül képes leszokni, illetve annak is, hogy nem tudja nélkülözni a nikotint. Az utóbbi években megjelentek olyan innovatív dohánytermékek, amelyek számos káros anyag vonatkozásában 90-95 százalékkal kevesebbet tartalmaznak hasonló nikotintartalom mellett.
Azon dohányosoknak, akik nem tudnak leszokni, mindenképp célszerű ezen termékek megismerése. Nyitott kapukat dönget a két professzor, hiszen az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága (BECA – Special Committee on Beating Cancer) által elfogadott jelentéstervezetről február 15-én szavaztak pozitívan az Európai Parlament plenáris ülésén.
A szakember szerint a jelentés mostani szövegváltozata számos pozitív megállapítást tartalmaz, melyek közül különösen annak 12. paragrafusa fogalmazza meg az ártalomcsökkentett dohánytermékek ismeretének szükségességét, és további kockázatelemző tudományos felmérést tart szükségesnek.
A The Lancet-megjelenésre reagálva Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke nyomatékosította: Robert Beaglehole (az Action on Smoking and Health New Zealand elnöke) és Ruth Bonita (Aucklandi Egyetem) mindketten a WHO nem fertőző betegségek elleni küzdelemmel foglalkozó korábbi igazgatói, nem a levegőbe beszélnek, amikor kijelentik, hogy „a dohányzás visszaszorítása a világ nagy részén nem működik”. A dohányzást ellenőrző közösségben elismerték, hogy „a leszokás támogatásának kollektív kudarca az arra rászoruló dohányfogyasztóknak nemcsak közegészségügyi kudarc, hanem emberi jogi kudarc is.”
Régóta tudjuk, hogy a WHO már nem egy átlátható szervezet. Gondolok itt a fogyasztókkal vagy az őket képviselő szervezetekkel való kommunikációra, a gyógyszeripar és a milliárdosok által pénzelt NGO-k befolyásolására
– érvelt Ficsor Zoltán. Meglátása szerint a WHO úgy működik, mint egy titkos gittegylet, kizárja a nyilvánosságot és nem akarja visszaszorítani a dohányzást, ami a statisztikákból is jól látszik. „Az általuk dogmaként kezelt MPOWER (leszoksz vagy meghalsz) pont az ártalomcsökkentést nem veszi figyelembe. Leragadtak a 80-as évek dohányháborúinál, amikor a dohánycégek démonizálásával próbáltak a leszoktató politikának teret nyerni. Most is ezt a háborút vívják, miközben a világ körülöttük folyamatosan változik, a technika borzasztó ütemben fejlődik. Azért az egy szinte nonszensz helyzet, hogy maguk a dohánycégek többet tesznek a leszoktatásért, mint maga a WHO” – érvelt a szakember.
Az elektromos cigaretták megjelenése teljesen átformálta a leszoktatás fegyverarzenálját – véli a Villanypára Egyesület elnöke. Azok, akik az ártalomcsökkentés mellett tették le a voksukat, látványos eredményeket produkálnak a dohányzók számának csökkenésében. Példa lehet az angol közegészségügy, ahol bevett módszer az e-cigarettára, hevített dohánytermékre való átszoktatás, vagy Új-Zéland hozzáállása az ártalomcsökkentéshez.
Az ártalomcsökkentés működik, ezt a szakember szerint számos friss tanulmány is alátámasztja. Jobb eredményeket tud felmutatni, mint a hagyományos terápiák.
És a módszerek közti különbség a sikeres leszokás mértékét illetően szignifikáns különbséget mutat, akár többször magasabb a leszokási arány. A 2021-es Eurobarométer-tanulmány azt mutatja, hogy az európai dohányosok vagy volt dohányosok 57 százaléka használt e-cigarettát vagy hevített dohányterméket sikeresen a dohányzásról való teljes leszokásra vagy a fogyasztott mennyiség csökkentésére (az e-cigarettát használók 30 százaléka teljesen abbahagyta a dohányzást, további 27 százalékuk pedig csökkentette).
Sajnos a hazai szabályozás is a WHO nyomdokaiban lépett Ficsor Zoltán szerint. Úgy értékelt, hogy az ízesítés tiltása, az adóztatás, a hozzáférés korlátozása gyakorlatilag a feketepiac irányába terelte a fogyasztókat.
Megszűntek a szakboltok, és úgy tekintenek az ártalomcsökkentő termékek fogyasztóira, mint a dohányzókra. Ez a fajta felfogás tarthatatlan
– húzta alá. A szaküzletekre szükség lenne, hiszen a felhasználók nemcsak a termék miatt jártak oda, hanem támogatásért, információért, a szakértelem miatt. Ezt a fajta kiszolgálást egy trafik képtelen megvalósítani. Kitért arra, hogy a hazai sajtó is partner ennek a termékkörnek az ellehetetlenítésében, „egy kezén meg tudja számolni, hányszor kérdezték meg őket egy-egy hír igazságtartalmáról”.
Ezért az egyesület elnöke szerint a közvélemény sem elég tájékozott ahhoz, hogy fel tudja mérni az ártalomcsökkentés jelentőségét. A közegészségügy egyszerűen nem veszi figyelembe az ebben rejlő lehetőséget és az egészségügyi előnyöket. Más országok 5 százalékos gyakorisági célokkal – például az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Franciaország – a kormány által támogatott kampányokkal aktívan ösztönzik a dohányosokat az e-cigarettára való áttérésre, valamint az e-cigarettára vonatkozó arányos korlátozások bevezetésére, amelyek ösztönzik a váltást. Például mindhárom ország engedélyezi az ízesített e-folyadékokat (likvideket), az online értékesítést és a kiskereskedelmi kiszerelést, és nem vetett ki jövedéki adót a termékkategóriára.
Ma Európában több mint tízmillió e-cigaretta-használó van. Ez óriási szám, ennyi ember véleményét, eredményes átszokását a hagyományos cigarettákról, egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni
– jelentette ki Ficsor Zoltán. És akkor még nem beszéltünk a hevített dohánytermék és a nikotinpárnát használók hasonló tömegéről. Svédország bebizonyította, hogy a snüssz használatával, ami egy füstmentes nikotinpárna, a Svéd Közegészségügyi Ügynökség mérése szerint 7 százalékos dohányzási gyakoriság érhető el.
Amerikában a szigorú szabályozás és tiltás már megmutatta, hogyan tud hozzájárulni a dohányzás növekedéséhez.
„Bízunk benne, hogy ez nem fog megismétlődni az uniós dohánytermékekről szóló irányelv, a TPD3 kapcsán Európában, bár a jelek erre mutatnak. Itthon újra kellene gombolni a kabátot, mert e felhasználók 90 százaléka a rossz szabályozás miatt illegális forrásból szerzi be a szükséges eszközeit, liquide-it” – tette hozzá. Az egyesület elnöke úgy véli, a dohányzókat elrettentik a váltás lehetőségétől, ezzel sok ezer embert fosztanak meg a leszokás-átszokás lehetőségétől. Ha nincs jól működő ártalomcsökkentés, nem lesz füstmentes Európa soha!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.