A G7-ek bajorországi találkozójuk második napján konkrét intézkedésekről is megállapodtak. Az összehangolt szankciók célja, hogy még határozottabban elszigeteljék Oroszországot, ennek érdekében korlátozzák a hozzáférését a (hadi)ipara működtetéséhez szükséges külföldi szolgáltatásokhoz és technológiákhoz. A hírek szerint jelentősen kibővítik a szankciókkal sújtott orosz illetve fehérorosz politikusok és üzletemberek listáját is, amelyre a kelet-ukrajnai szakadár területek önjelölt vezetői közül is többen felkerülhetnek.
Kiállunk Ukrajna mellett, ameddig csak kell
– fogalmazott a hét legnagyobb gazdaságot tömörítő csoport kommünikéje. Ebben azt írják: támogatják Ukrajna törekvését, hogy megvédje magát, biztosítsa szabadság és független jövőjét és elrettentse Oroszországot a jövőbeli agressziótól. Ennek érdekében – ahogy fogalmaztak – megerősítik és bővítik az ukrán kormánynak és az ukrán népnek tett korábbi biztonsági vállalásaikat is. A G7-ek az orosz invázió kezdete óta csaknem 30 milliárd dollárnyi segítséget ajánlottak fel Ukrajnának, beleértve a pénzügyi segélyeket, valamint a humanitárius illetve hadianyag szállítmányokat is.
Újrakezdetné a G7 az EU-val az olajszankciós hercehurcátKorlátoznák az orosz olaj árát, ha tudják. |
A nagyhatalmak vezetői egy elhúzódó orosz-ukrán háborúra rendezkednek be, és arra számítanak, hogy Moszkva a következő hónapokban ideiglenesen felfüggesztheti a kelet-ukrajnai offenzívát, ahogy tette ezt április elején Kijevnél, és átcsoportosíthatja erőit más frontokra. Úgy vélik, Oroszország az év végén újabb, a jelenleginél is vehemensebb támadásba kezdhet.
A G7-ek vezetőihez intézett videóbeszédében Volodimir Zelenszkij közben arról beszélt, szeretne még a tél beállta előtt véget vetni a háborúnak. Ehhez azonban, az ukrán elnök szerint a nyugati országoknak több és nagyobb fegyvereket kellene küldeniük az ukrán hadseregnek, enélkül ugyanis nem tudják visszafoglalni az oroszoktól a megszállt kelet-ukrajnai területeket. A nyugati hatalmak az orosz-ukrán háború kezdetén még főként kisebb tankelhárító ütegeket és föld-levegő rakétarendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, ám az elmúlt időszakban ezeket egyre nagyobb arányban váltották fel a nagyobb hatótávolságú nehéztüzérségi fegyverek.
Az Egyesült Államok legújabb felajánlása is ilyen lehet. Joe Biden amerikai elnök a pletykák szerint még az eheti NATO-csúcson bejelentheti, hogy Washington NASAMS-típusú, norvég-amerikai gyártmányú, közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert vásárolhat Ukrajna számára. Az amerikaiak legújabb szállítmánya ezek mellett további tüzérségi muníciót és radarrendszereket is tartalmazhat majd a Financial Times értesülése szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.