Óvatosabb húrokat pengetett szankcióügyben az EU a G7-csúcson

Feltétlen pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást ígér Ukrajnának Oroszország elleni háborújában a fejlett országok G7 csoportja a németországi Schloss Elmauban tegnap kezdődött csúcstalálkozón a Bloomberg által ismertetett nyilatkozattervezet szerint.  Ennek azért van jelentősége, mert érzékelhetően nő a háború és negatív gazdasági következményeinek elhúzódása miatti türelmetlenség, és Budapest után már Berlinből és Párizsból is érkeztek jelzések, hogy a tűzszünetet és a békét tekintenék a jó megoldásnak.

A Kijevet reggel ért orosz rakétatámadás felbőszítette a résztvevőket – köztük az Európai Unió képviselőit –, akik Joe Biden amerikai elnökkel az élen az egységüket hangoztatták.

A Moszkvára kivetni javasolt újabb szankciók ügyében azonban óvatosan nyilatkozott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az orosz aranyra kivetendő embargóról és az orosz importolaj amerikaiak sürgette árkorlátozásáról egyaránt az óvatosság szükségességét hangoztatta, és azt mondta, tüzetesen meg kell vizsgálni a részleteket, nehogy a szankciók az oroszok helyett saját magunknak ártsanak. 

Készek vagyunk belemenni a részletekbe. Készek vagyunk döntést hozni a partnereinkkel együtt, de meg akarunk bizonyosodni arról, hogy amit eldöntünk, az (Oroszországra) lesz negatív hatással  és nem mi magunkra

– mondta Michel a csúcs helyszínén tartott sajtótájékoztatón a Reuters jelentése szerint.

Michel  egyben megerősítette a korábbi, név nélküli forrásokra hivatkozó hírt, hogy a vezetők javaslatot tárgyalnak meg, amelyet az Egyesült Államok sürget, arról, hogy korlátozzák az importált orosz olaj árát. Michel a Reuters-jelentés szerint azt mondta, ez egy olyan technikai mechanizmuson keresztül valósulhatna meg, amely a biztosítási szolgáltatásokon keresztül érné el az orosz olaj árának korlátozását.

Ami az aranyat illeti, Londonban jelentették be, hogy az Egyesült Királyság megtiltja az orosz nemesfém behozatalát, és hogy ehhez a szankcióhoz csatlakozik az Egyesült Államok, Japán és Kanada is. Mind a négy ország G7-tag is. A további tagok Franciaország, Németország, Olaszország, illetve országcsoportként az Európai Unió.

Korábban kiszivárgott az is, hogy Németország a csúcson – korábbi álláspontjával szembefordulva – javasolni fogja, hogy a nagy fejlett gazdaságok mégse szüntessék be a beruházásokat a gázszektorba, hiszen az energia-utánpótlás megcsappant az orosz–ukrán háború miatt.

Nagy beruházásokra van szükség a fejlődő országok földgáz-infrastruktúrájába, és másutt – mondta ki az Elmau kastélyban Mario Draghi olasz miniszterelnök a Reuters jelentése szerint.

A háromnapos csúcs kedden ér véget.

Münchenben ezrek tüntettek, azt követelve, hogy a G7 vezetői lépjenek fel a szegénység ellen.