BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Törökország beadta a derekát: a finnek és a svédek csatlakozhatnak a NATO-hoz

Ankara nem gördít akadályt Svédország és Finnország NATO-csatlakozási tervei elé. Jens Stoltenberg főtitkár vezette a keddi, színfalak mögötti egyeztetést, amelytől előzőleg egyik fél sem várt megállapodást. Mégis sikerült megegyezni minden vitás kérdésről.

Törökország beleegyezett abba, hogy visszavonja a vétóját és támogatja Finnország és Svédország meghívását a NATO-ba – ezt a katonai szövetség főtitkára jelentette be kedd este. Most a 30 NATO-tagállam törvényhozásán a sor, hogy szentesítse a két skandináv ország csatlakozási kérelmét. A csatlakozási tárgyalások csak ezután kezdődhetnek el.

Örömmel tölt el ez a bejelentés; a megállapodás megnyitja az utat Finnország és Svédország NATO-csatlakozása előtt

– nyilatkozta Jens Stoltenberg, aki a madridi NATO-csúcstalálkozó előestéjére meghirdetett, zárt ajtók mögött tartott tárgyalásokat vezette Recep Tayyip Erdoğan török államfő, Magdalena Andersson svéd kormányfő, illetve Sauli Niinistö finn államfő között. Kedd reggel a tárgyaló felek még mérsékelt optimizmussal nyilatkoztak a megállapodás esélyéről. Erről itt írtunk:

Elhárulhat a török akadály a svéd és a finn NATO-csatlakozás útjából

Azért még messze nem egyértelmű, hogy Erdoğan beadja a derekát.

A NATO-főtitkár elmondta azt is: a felek aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben minden, Törökország számára aggályos kérdést érintenek, mint például  fegyverexportot vagy a terrorizmus elleni küzdelmet.

Turkiye, NATO, Finland, Sweden begin 4-way talks in Madrid
A zárt ajtók mögött folytatott egyeztetés végén a NATO-főtitkár és Recep Tayyip Erdoğan sajtótájékoztató helyett felmentek a pulpitusra, kezet fogtak, és minden kommentár nélkül aláírták azt a megállapodást, amely révén elhárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozása előtti legfontosabb akadály. Stoltenberg csak a színpadias jelenet után magyarázta el az újságíróknak azt, hogy pontosan minek voltak tanúi.
Fotó: Murat Cetinmuhur / Anadolu Agency via AFP

 

Törökország a két skandináv ország csatlakozási szándékának kinyilvánítását követően azonnal hangot adott aggályainak. 

Ankara felrótta a svédeknek, hogy menedéket adnak a török állam által üldözött kurd terroristáknak és a 2016-os törökországi puccskísérlet szervezésével vádolt, amerikai emigrációban élő Fetullah Güllen hitszónok által szervezett mozgalom tagjainak, illetve ennek kapcsán azt is, hogy a svéd terrorellenes törvények összeegyeztethetetlenek a török érdekekkel. Svédország erre válaszul módosította – a svéd miniszterelnök szerint jelentősen szigorította – a terrorellenes törvényeit. 

Erdoğan a finn államfővel is megállapodott abban, hogy az országban menedékre lelt kurd szélsőségesek kiadatási kérelmét hogyan kezeljék. Niinistö jelezte: nevekről nem állapodtak meg, csak az elvekről. A PKK Finnországba menekült tagjainak kiadatásáról minden esetben külön döntenek.

Megkaptuk amit akartunk

– kommentálta szűkszavúan a megállapodást a török elnök. 

A kedd este kezdődő NATO-csúcson Finnország és Svédország megfigyelőként vesz részt, és a csúcstalálkozón megfigyelői tagi státuszt kaphat. Stoltenberg a két ország csatlakozásától azt reméli, hogy az – a katonai szövetség legújabb célkitűzéseivel összhangban – jelentős mértékben erősíti a NATO keleti szárnyát. A NATO terveiről szóló részletes beszámolónkat itt olvashatja:

Drasztikusan megerősíti a keleti szárnyát a NATO

A NATO 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, a szövetség keleti határán dandárszintre emeli a harci készültségi erőket.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.