A forintot is szőnyegbombázza a paritás felé hasító dollár, feszültek a devizapiacok

A Magyar Nemzeti Bank hatalmas kamatemelései ellenére visszatért a forint árfolyamára nehezedő nyomás hétfőn. Az ok szinte untig ismert, bár van új eleme: az utóbbi fél évben szinte folyamatos trend az euró gyengülése, amely nyomást gyakorol a közép-európai devizákra, mostanra azonban a szimbolikus határ közelébe ért az egységes valuta árfolyama a dollárral szemben is.

Hiába az Európai Központi Bank (EKB) ígérete a kamatemelések megkezdésére július 21-én, a kontinens gazdaságainak bajai – amelyeket a háború súlyosbít – az 1,01-os szint felé taszították hétfőn az euró árfolyamát a dollár ellenében. Hajszálnyira az 1,01-tól ugyan visszahőkölt az árfolyam, de a zöldhasú újabb rohama akár órákon belül bekövetkezhet, és ha a védvonal áttörik, pillanatokon belül az 1,0-nál találhatja magát a páros. Sőt, ha ezen a szinten nagyobb számú spekulatív pozíció bomlik fel, egy még nagyobb eurógyengülés is bekövetkezhet.

A külkereskedelmi pozíciókat tekintve nincs óriási különbség az 1,01-os és 0,99-os árfolyam közt, pszichológiai szempontból azonban hatalmas mélyütés lenne az euróövezet és az EKB számára, ha egy euró kevesebbet érne egy dollárnál.

A dollár előretörése általában gyengíti a feltörekvő piaci devizákat, Közép-Európában jellemzően a mozgékony forintot és zlotyt, és a kettő közül különösen az előbbit: a magyar államadósság magasabb, a hitelminősítés rosszabb a csehekénél és lengyelekénél, a háborúzó Ukrajna szomszédai vagyunk, és gyakran szereplünk a hírekben Brüsszel opponenseiként, ami érintette az EU-pénzek átutalásait is. Emellett a magyar devizatartalékok összege szinte egy nagyságrenddel kisebb, mint a cseh és a lengyel.

A Magyar Nemzeti Bank hatalmas kamatemelésekkel szállt szembe az emelkedő inflációval, amelyek csökkentik a nyomást a forinton, teljesen elhárítani azonban eddig nem voltak képesek, és az euró megújuló gyengülése újabb és újabb pofonokat ad a forintnak.

Hétfőn, miközben lefelé szánkázott a dollár ellen az euró, ugyanezt tette a dollár és az euró ellenében a forint és a zloty is. A forint a hétfői 403,9-es szintről 409-en túlra gyengült az eurókeresztben, pedig az MNB múlt heti kamatemelései már visszaperdítették a 400-as vonal közelébe a 417 környékén elért rekordgyenge régiókból, és a bank újabb emelést készül végrehajtani kedden. Hatalmasat zakkant a zloty is, 4,771 környékéről 4,8-en túlra. A nyomás csak akkor enyhült, amikor az euró felhagyott az 1,01 ostromával a dollárkeresztben (de bármikor újrakezdheti).

Az MNB-nek nincs árfolyamcélja – ismételte meg a magyar jegybankároktól gyakran hallott tételt hétfő reggeli meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában az MNB monetáris tanácsába ismételten jelölt Kardkovács Kolos.

Az árfolyam mozgását mint tényezőt azonban a jegybank azért sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül, mivel a nagy és gyakori ingadozás bizonytalanságot okoz a gazdaságban, a tartósan gyenge árfolyam pedig okozhat inflációs hatásokat is, és akad elemző, aki szerint egy ilyen folyamat már útjára is indult.

A régiónkban a viszonylag stabil cseh koronát speciális esetté teszi, hogy a megtámogatására a prágai jegybank hatalmas összegeket ad el devizatartalékaiból. Arra a forintnak van esélye, hogy alulteljesítés helyett túlteljesítse a zlotyt rövid távon, hiszen a magyar jegybank bekeményített, Varsó viszont igyekszik befejezni a kamatemeléseket – írta jegyzetében Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője.

A forint hétfői zuhanása egyértelműen az euró gyengülését követte le, ugyanakkor a zlotyhoz mérten ezúttal az is lehet a rosszabb teljesítmény oka - erre utalt egy devizakereskedő is a Reutersnak nyilatkozva -, hogy az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről.