Irigylik Romániában a Magyarországnak eladott öntözővizet

Romániában a két évvel ezelőttihez hasonló mértékű szárazság pusztít, de miközben a 2020-as, történelminek nevezett aszály több mint másfél millió hektáron okozott károkat, a jelenleginek csak most zajlik a felmérése. Máris nyilvánvaló azonban, hogy a pusztítás óriási, az ország számos megyéjében 40 és 80 százalék közötti arányban károsodtak az őszi gabonafélékkel beültetett mezőgazdasági területek, a tavaszi vetéskultúrák esetében pedig ennél is nagyobb a kár. 

A szárazság oka az, hogy már a téli hónapokban is kevés csapadék hullt, és tavasszal is kevés eső esett. A helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy 

számos településen a gazdák kérésére az ortodox papok a felperzselt termőföldeken imádkoznak az égi áldásért. 

A hatóságok az ivóvíztartalékok észszerű felhasználására szólítottak fel, arra kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert öntözésére vagy a medencék feltöltésére, számos településen korlátozást vezettek be a vízszolgáltatásban. 

Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter közölte, hogy Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban, és vannak olyan vidékek, ahol 

az elmúlt tíz hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években mértnek. 

A jelenség intenzitását némileg kétségbe vonta a mezőgazdasági miniszteri bársonyszéket a múlt héten elfoglaló Petre Daea, akinek megállapítása szerint a helyzet nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából, nincsenek problémák az öntözőrendszerekben, azt pedig még korai lenne megjósolni, hogy a szárazság hatással lesz-e a következő mezőgazdasági évre. 

A választ azonban maguk a leginkább érintettek adták meg: a 2,5 millió hektáron gazdálkodó, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt 3500 romániai termelőt tömörítő szakmai szervezetek arra kérték a bukaresti kormányt, nyilvánítsa természeti csapás sújtotta övezetnek azokat a településeket, megyéket, ahol a termőföldek több mint 50 százalékát tönkretette az aszály. 

Felhívják a figyelmet, hogy noha az idei szárazság nem terjed ki az egész országra, a gazdák által elszenvedett kár hatványozottan nagyobb, mint 2020-ban, mivel most az energia- és az üzemanyagár-robbanás is tetézi a nehézségeket. A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a rendelkezéssel könnyebben jutnának kártérítéshez a gazdák, akiket a mai napig nem kárpótoltak a két évvel ezelőtti aszálykárokért. 

Legutóbb a 2019-es természeti csapás után folyósított a román állam 70 milliárd forintnak megfelelő összeget mintegy 35 ezer termelőnek az 1,16 millió hektáron elszenvedett károk után. 

A bukaresti agrártárca azonban egyelőre csak annyi engedményt tett, hogy megengedte az érintett gazdáknak – megváltoztatva a termőterület besorolását –, hogy idő előtt betakarítsák az aszály sújtotta termést, felhasználva takarmányként, és előkészíthessék a földet a következő mezőgazdasági idényre. Ennek köszönhetően nem kell megvárniuk a hatósági ellenőrzést, mindössze a terület 5 százalékán kell meghangyniuk a károsodott termést mintának, így nem esnek el a területalapú támogatásoktól. 

Az aszály azért is okozhat nagy pusztítást Romániában, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent az öntözött területek nagysága. 

Harminc évvel ezelőtt még több mint kétmillió hektáron folyt mesterséges öntözés az országban, napjainkban alig több mint 300 ezer hektáron. 

Bár a bukaresti kormány szerette volna, ha a 30 milliárd eurós országos helyreállítási terv (PNRR) keretében az öntözőhálózat korszerűsítésére, bővítésére is fordíthatna uniós forrásokat, Brüsszel ezt nem hagyta jóvá, részben emiatt a román hatóságok újra akarnák tárgyalni a projektcsomagot. Az idei vízhiány apropóján élénk visszhangot kapott a román médiában, hogy 

Magyarország keleti megyéi évtizedek óta a Marosból származó öntözővizet vásárolnak a határ túloldalán fekvő Arad megye talajjavító hatóságától, ezer köbméterenként 35 eurós áron. 

A legtöbb cikkben azonban elismerik, hogy miközben Romániában az irrigációs rendszer leépülése miatt nem tudják felhasználni a vizet az agráriumban, Magyarországon dúsak a termőföldek a korszerű öntözőhálózatnak köszönhetően.