Aláírták az orosz-ukrán gabonaszállítási egyezményt

Megszületett az első, nagy volumenű és fontos megállapodás Ukrajna és Oroszország között. Péntek délután, magyar idő szerint 16.30-kor írták alá Isztambulban az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő hajók humanitárius folyosón át Odesszából Isztambulon, a Boszporuszon keresztül a vásárlók kikötőibe való eljutását lehetővé tevő egyezményt. A Kreml-közeli RIA Novosztyi isztambuli tudósítása török forrásokra hivatkozva megerősíti, hogy a „legközelebbi hetekben” életbe lép az egyezmény, a garanciákat már megadták, tisztázták.  

Frissítés: a megállapodás szerint a felek garantálják, hogy a gabonaszállító hajók biztonságosan közlekedjenek a kikötőkben és a tengeren, bár a szövegben nem szerepel a "tűzszünet" kifejezés. A szerződés 120 napig érvényes, de megújítható. Egy másik, szintén pénteken aláírt egyezmény az orosz élelmiszer és műtrágya exportját könnyíti meg. Az ukrán kikötőkbe visszatérő hajókat egy minden, az egyezményt aláíró fél képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg - az oroszok tartanak attól, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnának. 

A megállapodás aláírása előtti helyzet meglehetősen bizonytalan volt. Hírügynökségi jelentések szerint a délelőtt folyamán megérkezett Isztambulba az aláírásért felelős miniszter. Ugyanakkor Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója kiszivárogtatta, hogy Kijev nem hajlandó semmilyen egyezményt közvetlenül aláírni az oroszokkal, ez csak az ENSZ-en és Törökországon keresztül lenne megvalósítható. 

A felállás tehát a következő: Ukrajna aláírja a dokumentumot az ENSZ-szel és a törökökkel, majd Moszkva – formálisan – köt egy másik szerződést szintén az ENSZ-szel és a törökökkel – valószínűleg még az épület sem lesz ugyanaz, ahol ezeket aláírják.  

A tanácsadó közölte azt is, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a gabonaszállítmányokat nem kísérhetik orosz hajók, továbbá ukrán kikötőkbe nem engednek be oroszokat. Korábban Moszkva a megállapodás feltételéül szabta, hogy ellenőrizhetik a hajókat és a szállítmányokat, mert attól tart, hogy az ukránok fegyvercsempészetre használják a szállításokat. Mikailo Podoljak elnöki tanácsadó hozzátette azt is, hogy bármiféle orosz „provokációt” az ukrán kikötők megnyitásával kapcsolatban azonnali ukrán katonai válasz követ. Podoljak közölte azt is, hogy bármiféle ellenőrzés – ha ez egyáltalán szükséges – kizárólag török vizeken, közös csapatok által lehetséges. Hogy a közös csapatokon orosz és ukrán, ENSZ és török erőket, esetleg mind a négy fél képviselőit érti, az nem tisztázott. 

A Der Spiegel péntek reggeli hírösszefoglalója úgy tudja, ENSZ-felügyelet alatt Törökország mint ellenőrző-koordinátor szerepével bonyolítanák le a több hónapig tartó eseményláncot, a hajókaravánok ingázását Odessza és a rendeltetési kikötők között. A pontos szám nem ismert, de Ukrajna legfontosabb kikötőjében, Odesszában és a körülötte lévő térségekben mintegy húszmillió tonnányi gabona várja, hogy hajótérbe rakják és elinduljanak vele a vevőkhöz, felszabadítva a különleges gabonatárolókat, a szellőztetett silókat a következő, az idei termés beérkezéséhez.   

Nemcsak az ország egésze, hanem az ukrán (és az Ukrajnában működő külföldi, például több holland) agrárgazdálkodók számára is létfontosságú a négyoldalú egyezmény. 

A résztvevők: az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és a házigazda garantáló, a Fekete-tenger egyetlen kijáratát őrző Törökország. Az ukrán mezőgazdasági területek mintegy negyedét tartják ellenőrzés alatt az orosz intervenciós erők, valamint a két, önkényesen kikiáltott „népköztársaság”, Luganszk,  illetve Donyeck megye hatóságai. 

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, az ottani agrárszektor stratégiai fontosságú az egész világ, főként Afrika és a Közel-Kelet élelmiszer-ellátása szempontjából. Paradox helyzet, hogy egyik legfőbb világpiaci versenytársa éppen Oroszország, a világ legnagyobb búzaexportőre. Ukrajnában nagyjából ugyanakkor kezdődik az aratási-betakarítási szezon, mint nálunk. 

Az idén a háború és a kedvezőtlen egyéb körülmények (szárazság, drága üzemanyag, műtrágya- és tárolókapacitás-hiány) miatt 40 százalékkal csökkenhet a betakarított terménymennyiség – ami önmagában hatalmas veszteség a nagyobb tartalékok nélküli gazdálkodó többség számára. 

Ukrajnában, mint a Bloomberg kimutatása is jelzi, a három fő szemes terményből, az árpából, a búzából és a napraforgómagból jövőre az ideinél is nagyobb készletek képződhetnek. 

Kifejező a Financial Times összeállításának a címe: Elfogy a pénz, a gazdák a túlélésért küzdenek. Derek Brower, a lap tudósítója Kisenciben, a Kijevtől délre mintegy 200 kilométerre lévő vidéken járt. 

Ha a farmerek nem tudják eladni a termést, pénz nélkül maradnak 

– idézi a tudósító Kornelis Huizingát, a holland farmert, aki több mint húsz éve él és dolgozik Ukrajnában, egy 15 ezer hektáros nagy gazdaságot irányítva. Az ukrajnai gazdák nem tudnak üzemanyagot vásárolni, nem képesek fizetni a napszámosaikat. Az üzemanyagárak az egekbe szöktek, amióta az oroszok ismételt támadásaikkal megbénították az ország legnagyobb olajfinomítóját Kremencsukban. 

Az Ukrán Szemestermény Társulás adatai szerint a tavaly júliussal kezdődött mezőgazdasági évben Ukrajna rekordtermést, 106 millió tonnát takarított be. Ebből 54 millió tonnányit exportáltak. Az idén a szemestermény-kivitel a harmadára is visszaeshet, ha nem találnak gyors megoldást az export megszervezésére – azaz nem nyitják meg a kikötőket, elsősorban Odesszát. 

A fekete-tengeri kikötővárosnak a worldportsource.com szakportál szerint évente 18 millió tonnányi szárazáru (gabona, feldolgozott késztermékek, ipari nyersanyagok) és 25 millió tonnányi folyékony termék (kőolaj és származékai) kezelésére elegendő kapacitásai vannak. Azaz Odessza kikötőjének a megnyitása önmagában nem lesz elegendő a gabonaexport lebonyolítására, még akkor sem, ha mint a ria.ru Kreml-közeli oldal jelentette, a közeli hetekben megnyithatják a humanitárius célú hajókaraván-folyosót. 

Nagy reményeket fűznek a Románián keresztül lebonyolítandó kivitelhez is. Romániának és a Nyugattal, Ukrajnával jelenleg szolidáris Moldovának Ukrajnával közúti-vasúti összeköttetése van. Vasúton vihetik tovább Romániából az ukrán gabonát Magyarországon át a nyugat-európai kikötőkbe. 

Románia másik fő előnye, hogy igen jelentős tárolókapacitásai vannak. A rajtuk keresztül a nyugati kikötőkbe eljutó gabonának van egy déli útja is: a Duna-delta kikötővárosán, Iszmailián keresztül bárkákra rakják a gabonát, a folyón felviszik egészen a Duna–Fekete-tenger csatornáig, majd eljuttatják a bárkákat Konstanca kikötőjébe, ahonnan tengerjáró hajókkal viszik tovább. Ez sem ideális megoldás, mivel Konstanca kikötője is túlterhelt. 

A farmerek panaszkodnak, hogy Közép-Ukrajnától a teherautóút Iszmailiáig tonnánként 84 dollárral drágítja a gabonát. Emellett az utat támadja az orosz légierő. Iszmailiában óriási sorok várnak a csak 4-5 ezer tonnát elvivő bárkákra, néha majdnem egy hónapig rostokolnak a Duna-deltában. 

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium július 12. és 19. között készült műholdképein alapuló felmérése szerint az aszályos időjárás Ukrajnában leginkább a déli (Donbassz, Odessza körüli és a moldovai határ menti) területeket sújtotta. Azaz a megszállt részeken is hasonló nehézségekkel küszködnek a gazdálkodók, mint a kijevi kormány ellenőrzése alatti országrészben. 

Minőségi problémák szintén jelentkezhetnek az idén, mert a gazdálkodók a megfelelő tárolók, gabonasilók helyett tehénistállókban vagy nagy műanyag fóliákkal leterített területeken, iskolai tornatermekben, helyiségekben kénytelenek tárolni terményeiket. 

A kialakult helyzetben zuhantak Ukrajnában a felvásárlási árak is. Arról szintén beszámolnak a helyszínen járt tudósítók, hogy egyes spekulánsok kihasználják a farmerek kiszolgáltatott helyzetét és mélyre nyomják a felvásárlási árakat.