Szigorúbban ellenőriztetné a számvevőszék a földszerzést és az ezzel kapcsolatos támogatásokat

Az uniós költségvetés kiadásainak zömét kitevő közös agrárpolitikának (KAP) része néhány olyan kiadási rendszer, amely különösen ki van téve a csalás kockázatának. Erre mutat rá az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentése, amely áttekintést nyújt a KAP-ot érintő csalási kockázatokról, és értékeli, hogyan reagál az Európai Bizottság a mezőgazdasági kiadásokkal kapcsolatos csalásokra. A számvevők következtetése szerint a bizottság ugyan reagált a KAP-kiadásokat érintő egyes csalásokra, de 

proaktívabban kellene kezelnie bizonyos csalási kockázatokat, például a nagyarányú jogellenes földszerzés kockázatát. 

Mivel a csalók kihasználhatják a tagállami ellenőrzések hiányosságait, a számvevőszék javasolja azt is, hogy a bizottság jobban kövesse nyomon a csalás elleni nemzeti intézkedéseket, nyújtson konkrétabb iránymutatást, és mozdítsa elő a csalás megelőzésére és felderítésére szolgáló új technológiák alkalmazását.

A számvevők megvizsgálták a KAP támogatási rendszereit érintő csalási mintázatokat, és a 2007–‍2013-as és a 2014–2020-as programozási időszak adatai alapján elemezték a KAP által megosztott irányítással finanszírozott intézkedéseket (közvetlen kifizetések, piaci intézkedések és vidékfejlesztés). A számvevők által azonosított fő kockázatok a támogathatósági feltételek megsértését elleplező kedvezményezettekkel, a finanszírozott intézkedések összetettségével, valamint a nagyarányú földszerzés jogellenes formáival kapcsolatosak.

A csalás sérti az unió pénzügyi érdekeit, és akadályozza, hogy az uniós források révén megvalósuljanak a szakpolitikai célkitűzések

– jelentette ki Nikolaosz Milionisz, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. 

Az összetettebb szabályok hatálya alá tartozó kiadási területek – például a vidékfejlesztési beruházási intézkedések – nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akárcsak a KAP egyes, a kedvezményezettek meghatározott kategóriáira irányuló támogatási rendszerei, mivel egyes igénylők nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó információkat, vagy mesterségesen teremtik meg a támogathatósági kritériumok teljesítéséhez szükséges feltételeket, hogy jogosulatlanul részesüljenek KAP-támogatásban. Vonatkozhat ez például az olyan mezőgazdasági „kkv-knak” nyújtott támogatásra, amelyek nem tették közzé a más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat, vagy a támogatásra nem jogosult olyan kedvezményezettekre, akik „fiatal mezőgazdasági termelőként” igényeltek kifizetést.

A nagyarányú földszerzés olyan csalárd gyakorlatokhoz kapcsolódhat, 

mint dokumentumok hamisítása, kényszerítés, politikai befolyás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy kenőpénz fizetése.