BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A hajózás jövője – újra feltalálták a vitorlát

Időszámításunk előtt 3500 körül az egyiptomiak rájöttek arra, hogy ha csónakjaikra nádból fonott vitorlákat tesznek, befoghatják a szelet és sokkal gyorsabban hajózhatnak a Níluson. Így feltalálták a vitárlás hajót, és ugrásszerűen fejlődésnek indult a folyami, tengeri kereskedelem. Napjainkban ismét az érdeklődés homlokterébe került a vitorla a kereskedelmi hajózásban, hiszen a szektorra iszonyatos nyomás nehezedik a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.

A környezetvédelmi normák szigorodása és az üzemanyagok árrobbanása keményen sújtja a hajózási vállalatokat. Közülük a legnagyobbak, a leginkább tőkeerősek új típusú óceánjáró kereskedelmi hajókat fejlesztenek, amelyek a szélenergiát kihasználva csökkentik a költségeket és a károsanyag-kibocsátást. Az ilyen modellek száma a várakozások szerint jövőre megduplázódhat. A műszaki megoldások ötletesek és szerteágazóak: sárkányvitorlák, kéményszerű csövekbe épített rotorok, vitorlaszerűen a fedélzetre épített, forgó panelek. 

Rotor sails tilted for a bridge crossing.
Fotó: Sea-Cargo

A legnagyobb beruházók ebben a szektorban a Cargill, a Maersk Tankers és a Mitsui arra számítanak, hogy a kereskedelmi hajózás károsanyag-kibocsátása globálisan 50 százalékkal mérséklődik 2050-re a 2008-as szinthez képest.

Az idei év végéig 25 kereskedelmi hajó – beleértve az idén elkészülő hetet is – használ majd különböző, a szél energiáját kihasználó innovációt

– közölte az International Windship Association. A jövő év végéig számuk 49-re emelkedik. A pandémia idején a nagy kereskedelmi szállítók iránti igény drasztikusan visszaesett, majd a korlátozások feloldását követően hirtelen megugrott az igény, az elmúlt 18 hónapban sorra érkeztek a hajógyártókhoz a nagy megrendelések. 

Az Airseas, amelyet az Airbus korábbi mérnökei alapítottak például óriási sárkányvitorlákat fejlesztett ki, amelyeket egyetlen gombnyomással lehet kiengedni. Az új fejlesztést elsőként a társaság által üzemeltett Louis Dreyfus Armateurs SAS nevű hajón próbálták ki. A vitorla az üzemanyagköltségeket és a károsanyag-kibocsátást átlagosan 20 százalékkal csökkenti, a társaság szerint így évi tízezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. 

A rendering of Airseas’ parafoil kite.

Fotó: Airseas

Júliusban egy japán hajózási vállalat, a Kawasaki Kisen Kaisha (K. Line) ötre emelte megrendelt sárkányvitorláinak számát, s azt tervezi, hogy a későbbiekben összesen 420 hajóból álló flottájában 50 hajót szerel fel ezzel az eszközzel. A sárkányvitorla nagy előnye, hogy nem igényli a hajók jelentős átalakítását. 

 

A világ egyik legnagyobb árupiaci kereskedője, a Cargill számára szintén létfontosságú a tengeri hajózás költségeinek csökkentése. Az általuk megrendelt fejlesztés éppen tesztüzemmódban van, az óriáshajóra merev, de a széljárásnak megfelelően elforgatható „vitorlákat” szerelnek. A jármű, amely egyébként a Mitsubishi tulajdonában van,  kétszer olyan hosszú, mint egy amerikaifoci-pálya, 220 méter hosszú. 

 A Cargill kalkulációi szerint a fejlesztés 30 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ami 6400 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheli a légkört. 

A cég tervei szerint az új hajó hat hónap múlva kezdi el hasítani a világtengerek végtelen hullámait. Ha a tesztüzem sikeres lesz, a Cargill 10 óceánjárót alakít át erre a technológiára. 

An illustration showing BAR Technologies’ rigid sails.
Fotó: BAR Technologies

A kereskedelmi hajózás a globális károsanyag-kibocsátás nagyjából 3 százalékát adja, évente egymillárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört.

A nemzetközi kereskedelmi hajózást szabályozó International Maritime Organization ennek csökkentése érdekében kötelező jellegű szigorításokat vezetett be. Ennek értelmében a 400 ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajók számára szigorú kibocsátáscsökkentési kvótákat szabtak meg. A következő évtizedekben a kereskedelmi hajózás hasonló átalakuláson megy majd keresztül, mint amikor a 19. században a vitorlás hajókat felváltották a gőzhajók, majd dízel meghajtású járművek.

Gavin Allwright, az International Windship Association vezetője a Business Week című lapnak mondta, hogy 2014-ben, amikor megalakult ez a szervezet, a nagy hajózási társaságok főnökei nevettek, vagy egyszerűen kisétáltak a konferenciateremből, amikor elkezdett előadást tartani. Most sorban állnak az ajtaja előtt, hogy a legújabb technológiai megoldásokról érdeklődjenek.

Jelenleg a piacon nagyjából egy tucat olyan megoldás van, amely a szélenergiát hasznosítja a hajózásban, a jövő év végéig várhatóan további hét lesz majd olyan állapotban, hogy a piacon is hasznosítani lehessen őket.

Ezek egyike a finn Norsepower Oy által kifejlesztett „rotorvitorla”. Egy nagyjából 35 méter magas hengert kell elképzelni, amelyben forgó rotorokat hajt meg a szél, az ezek által termelt energia segít a hajó hajtásában. 

Norsepower’s rotor sails.
Fotó: Sea-Cargo

A Cargill, a Maersk Tankers és a Mitsui 2019-ben állt össze, az általuk alapított Njord összesen húszféle szélenergiát hasznosító technológiát kínál, jelenleg 15 ügyfelük van a legnagyobb tengeri szállítmányozók közül. 

Egy rotor, vagy egy vitorlapanel ára 1-1,5 millió dollárba kerül, s egy hajóra gyakran három, vagy annál több ilyen berendezést is szerelnek.

Ezek megtérülése 7-8 év körül van. Ha folytatódik az üzemanyagok drágulása, ez könnyen lemehet 4-5 évre is. A Njord finanszírozási konstruciókat is kínál ügyfeleinek.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.