Hiába várják, nem omlik össze az orosz gazdaság

Egyelőre a várakozásoknál jobban teljesít az orosz gazdaság, a GDP 4 százalékkal zsugorodott a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest a várt 5 százalék helyett. Az orosz jegybank előrejelzése szerint a visszaesés folytatódni fog, és 2023 második fél évében éri majd el a mélypontot. Ez a véleménye Liam Peachnek, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászának is. 

– mondta a CNBC-nek. A gazdaság egyéb ágazatait azonban súlyosan érintették a büntetőintézkedések, a feldolgozóipar kibocsátása 4, az importtól függőké pedig 10 százalékkal, míg a kiskereskedelmi forgalom negyedéves bázison 11 százalékkal esett vissza.

Az ukrajnai invázióra válaszul bevezetett nyugati szankciók azonnali hatását enyhítette a jegybank gyors intézkedése, a tőkekorlátozó intézkedések bevezetése és a kamatlábak erőteljes emelése, ezek a tényzők stabilizálták a belföldi piacokat, sőt a rubel globálisan az egyik legjobban teljesítő valutává vált az idén. Rövid távon segítettek az ezt követő fiskális ösztönzőintézkedések és a kamatlábak tetemes csökkentése is. 

 – hangsúlyozta Peach.

A közgazdászok egy része szerint azonban a hosszú távú károk sokkal súlyosabbak lesznek amiatt, hogy fokozatosan vonulnak ki cégek, menekül az értelmiség, és az ország nem jut hozzá a kritikus fontosságú nyugati technológiához. 

Ráadásul a nyugati cégek hamarosan nem köthetnek majd biztosítást az orosz olajat szállító tankerekre, emiatt a Capital Economics becslése szerint jövőre 10 százalékkal visszaesik az ország olajkitermelése.
Az orosz gazdaság azonban számos előrejelzés ellenére sem omlott össze, és nem is fenyegeti ez a veszély, bár idén 5-6 százalékkal zsugorodhat – állítja Chris Weafer, a moszkvai székhelyű, független stratégiai üzleti tanácsadó Macro-Advisory vezérigazgatója, aki szerint az sem valószínű, hogy az ország gazdasági vagy pénzügyi válságba kerülne. „Fel kell viszont készülnie öt-hét negyedéven keresztül tartó egy számjegyű visszaesésre és olyan kihívások hosszú sorára, amelyeket hatékonyan kell kezelnie, különben hosszú évekig tart majd a stagnálás" – tette hozzá Weafer, aki 

A Macro-Advisory becslése szerint az állami vállalatok adják a GDP több mint 60 százalékát, míg a kis- és közepes cégek részesedése kevesebb mint 25 százalék. Ez az egyensúlytalanság normális időkben korlátozza a növekedést, válság idején viszont védi a gazdaságot. Ráadásul a kormány, a vállalatok és az emberek hozzászoktak a gazdasági válságokhoz – 1991 óta ez már az ötödik –, és a támogató struktúrák a munkaadók számára és a szociális szférában is jól kiépítettek – tette hozzá Weafer. Az üzleti bizalom is visszatért a hosszú ideje megszokott szintre – a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban is – a márciusi–áprilisi éles zuhanás után.

„A kivonulók többsége vagy kisvállalat volt, vagy olyan nagyvállalat, amely eladta helyi érdekeltségét. A top 50 külföldi irányítású cég közül mindössze három zárta be teljesen a tevékenységét, hármat helyi vevőknek adtak el, és további tíz is ezt tervezi. A többiek maradnak. Számításaink szerint a GDP-re gyakorolt hatás kevesebb mint 1 százalék, mivel a működő eszközök az országban maradnak” – fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy sokan szkeptikusak Oroszország rugalmasságával, illetve azzal kapcsolatban, hogy képes és hajlandó-e hazai gyártásra, különösen annak fényében, hogy az elmúlt húsz évben milyen keveset tettek például a technológia és a speciális szolgáltatások területén. „A korábbi válságok azonban megmutatták, Oroszország általában akkor, és csak akkor foglalkozik az ilyen problémákkal, amikor nem marad más választása.”