Acélozzák az orosz–kínai kereskedelmi kapcsolatokat

Bár Kína kivitelének és behozatalának növekedése is lassult augusztusban , ez az Oroszországgal meglévő forgalomra nem igaz, éppen ellenkezőleg. A pekingi vámhivatal adatai szerint az Oroszországba irányuló kínai export 26,5 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz képest a júliusi 22,2 százalékos bővülés után. Az Oroszországból származó import a júliusi 49,3 százalék után augusztusban 59,3 százalékkel ugrott meg.

Az év első nyolc hónapjában 31,4 százalékkal, 117,2 milliárd dollárra nőtt a kétoldalú forgalom, és a szankciók miatt kivonuló nyugati vállalatok helyét egyre inkább a kínaiak veszik át Oroszországban.
A múlt hónapban Oroszország volt Kína legfontosabb olaj-, gáz-, szén- és agrárbeszállítója. A hivatal egyelőre nem közölte, hogy augusztusban Moszkva hányadik helyen szerepelt az olajszállítók között, de júliusban már egymást követő harmadik hónapban volt az első, megelőzve Szaúd-Arábiát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon elmondott beszédében is említést tett arról, hogy nő az orosz energia iránti kínai igény. A Gazprom és a kínai CNPC a héten állapodott meg arról, hogy jüan-, illetve rubelalapú elszámolásra térnek át a gázszállításban.