Kezdenek átszokni az oroszok a kínai árukra a nyugatiak helyett

Moszkva a büntetőintézkedések elkerülése érdekében Ázsia felé fordult, és a folyamat, amely korábban éveket vett volna igénybe, most hónapok alatt lezajlott. „Kínai autón kívül nincs itt egyáltalán semmi. A választék azonban egészen tisztességes, és az autók jók” – mondta a Bloombergnek egy csak Vlagyimirként azonosított fémipari vállalati vezető, aki a Chery Automobile Tiggo SUV-ját vásárolta meg Moszkvában. 

Nem ő az egyetlen. A Great Wall Motor és a Geely Automobile Holdings eladásai stabilak maradtak júliusban, annak ellenére, hogy az orosz autópiac összeomlott, 75 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. 

Az orosz jegybank augusztus végi jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete, vagyis február óta először fordult pozitívra az autókereskedelmi üzleti hangulat, ahogy a vevők az európai gyártóktól az ázsiaiak felé fordultak.
Ugyanez a helyzet az okostelefon-piaccal is, miután az Apple és a Samsung felfüggesztette a szállításokat Oroszországba. Bár a termékeik változatlanul elérhetők az úgynevezett párhuzamos importon keresztül, a fogyasztók inkább kerülik ezt a lehetőséget. A párhuzamos import ugyanis azt jelenti, hogy a termék a gyártó jóváhagyása nélkül érkezik, vagyis nem jár hozzá garancia, ráadásul drágább is.

A Xiaomi lelökte a trónról a Samsungot

A kínai termékekkel nincs ilyen probléma, nem csoda, hogy a második negyedévben a Xiaomi okostelefonjaiból adták el a legtöbbet Oroszországban, a cég így lelökte a trónról a Samsungot. Az öt legkelendőbb márka közül három kínai a legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a Mobile TeleSystems adatai szerint. „Folyik az átrendeződés, egyre nagyobb a kereslet az androidos kínai márkák iránt” – erősítette meg Alekszej Zajcev, az Ozon e-kereskedelmi platform telekommunikációs osztályának vezetője. A kínai televíziók iránti kereslet is majdnem megduplázódott a japán és dél-koreai vállalatok kivonulása után – számolt be az Izvesztyija online kiskereskedők adataira hivatkozva. 

és a háztartások fogyasztása adja az orosz GDP több mint felét.

Az orosz–kínai külkereskedelem a háború előtt is nőtt, Kína adta már tavaly is a teljes orosz import 25 százalékát. A kapcsolat azonban roppant aszimmetrikus, mert az orosz piac a teljes kínai exportnak mindössze a 2,3 százaléka. Most viszont Moszkvának még nagyobb szüksége van Kínára, mint valaha. Júliusban Oroszország 6,7 milliárd dollár értékben vásárolt kínai árut, ami több mint 20 százalékos ugrás a tavalyi év azonos időszakához képest. Orosz illetékesek becslése szerint a kétoldalú forgalom a magas energiaáraknak köszönhetően az idén a harmadával, 190 milliárd dollárra nőhet. 

Peking fontosságának erősödésével nő a jüan szerepe is, a kínai devizában elszámolt kereskedelem több mint a negyvenszeresére ugrott az idén, és kezd dominánssá válni. Annál is inkább, mert egyre több kínai cég találja ki, miképpen szállítson Oroszországba úgy, hogy ne jelentsenek veszélyt a szankciók. „Az ütem gyorsul, és az év végére sokkal nagyobb választék lesz majd kínai árukból” – vélekedett Borisz Kopejkin, a moszkvai stratégiai kutatási központ elemzője. Oroszország a kínai hitelek messze legnagyobb kedvezményezettje is.

Megkerülik a szankciókat

Míg a kínai áruk legálisan érkeznek, a párhuzamos importon keresztül szállítottaknál már nem ez a helyzet. Moszkva azért indította el ezt a rendszert, hogy megkerülje a szankciókat. A volumen Gyenyisz Manturov miniszterelnök-helyettes szerint május és július között meghaladta a hatmilliárd dollárt, az idén pedig összesen elérheti a 16 milliárd dollárt. Ez a Reuters számításai szerint a teljes tavalyi behozatal 4,2 százalékát teszi ki, miközben becslések szerint a „legális” orosz import az idén a harmadával zsugorodik. 

„Oroszország nem fog semmit sem tenni a nyugati szankciókra válaszul. Tehát nyilvánvalóan rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyekkel megpróbál sok kritikus importárut beszerezni, amelyekre szüksége van a gazdaság és a háború fenntartásához” – mondta ezzel kapcsolatban a Deutsche Wellének Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája. „A kérdés és a kihívás az, hogy a Nyugat mit reagál, hogyan próbálja szigorítani a szankciórendszert, hogy megakadályozza ezt” – tette hozzá. 
Mivel Oroszország a nemzetközi szerzőijog-kimerülés szabályát alkalmazza, a nyugati vállalatok nem sokat tehetnek az áruik párhuzamos importjának megakadályozása érdekében. Ash szerint azonban a nyugati kormányok felszólíthatják az országokat és a vállalatokat, hogy ne segítsenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, vagy akár másodlagos szankciókkal is fenyegethetik őket.