Már nem München Németország emelkedő csillaga, hanem Erlangen

Mikor a Prognos kutatóintézet 2004-ben elkezdte a felméréseiben sorba állítani fejlődési kilátásaik alapján a német régiókat, még a Werder Bremen volt a futballbajnok. A Bayern München csak később, 2013-tól sajátította ki magának a vezető pozíciót, vagyis ennél is régibb az a megszokás, hogy a régiós rangsorban kezdettől München vezet. Az utóbbinak azonban a legfrissebb felmérésben vége szakadt – írta a Handelsblatt.

A Prognos 29 statisztikai mutató alapján sorolja nyolc kategóriába a régiókat a legjobb esélyűektől a legmagasabb rizikókkal rendelkezőkig. Az ennek alapján beszínezett, háromévente megjelenő atlaszon már első ránézésre látszik, hogy a valamikori Német Demokratikus Köztársaság három évtizeddel a német újraegyesülést követően is él – bár rosszul: itt összpontosulnak a legsötétebb kilátásokkal rendelkező régiók. 

A legjobb esélyekkel rendelkezők elszórt kis vörös foltok, az alsó-szászországi autógyártó központ Wolfsburg kivételével mind délen helyezkedik el.  

A rangsorban Münchent a 170 kilométerre fekvő Erlangen taszította le a trónról, amelynek pont annyi lakosa van – mintegy 110 ezer –, ahány egyetemistája a bajor fővárosnak. Erlangen a múltban kitartóan haladt előre, és elért helyezésében fontos szerepe van annak, hogy a Siemensnek itt van a legnagyobb telephelye, azonban a város sokkal több ipari központnál.

– idézte a lap Christian Böllhoffot, a Prognos ügyvezető igazgatóját.

A Prognos a metropoliszokban és a környékükön méri a legjobb kilátásokat, ahol az egyetemek, kutatóintézetek, vállalati központok összpontosulnak, jó az infrastruktúra és a kulturális lehetőségek, és kritikus tömegben élnek az innovációt és növekedést biztosító fiatalok. A legnagyobb városokon kívül jó lehetőségeket kínálnak a náluk kevésbé népes, de azért sűrűn lakott, sok fiatalt vonzó városok, amilyen például Karlsruhe.

Persze a legnagyobb előny az, ha a város a volt NSZK területén van. A legjobb keletnémet régió a 24. helyen álló Jéna.

Új gyöngyök

Az a kép azonban, hogy a németországi jövő elsősorban a nagyvárosokon és a környező területeken formálódik, kezd összeomlani. Böllhoff szerint: 

A Boden-tó körzete 22 helyet ugrott fel, a 30. helyre a rangsorban. A köztársaság északnyugati részén pedig a körzetek egész klasztere alakult ki, amelyek legalább a harmadik legmagasabb kategóriájú „jó jövőkilátással” rendelkező területek közé tartoznak.

Az ilyen „gyöngyszemek” ​​közé tartozik az Emsland és a Grafschaft Bentheim körzet, amelyek egyesültek, és létrehozták a feltörekvő Ems-Vechte régiót, és a Münster, Oldenburg és Paderborn közötti háromszög más kerületeivel és városaival együtt Németország legnagyobb növekedési régióját alkotják – írta a lap.

Böllhoff szerint a növekedést a különböző ágazatokban tevékenykedő középvállalatok egészséges keveréke biztosítja. Ezek a cégek gyakran családi tulajdonban vannak, és szívesen fektetnek be, illetve képeznek ki dolgozókat a saját régiójukban. Segít, ha autóval nem messzebb, mint egyórányira van egyetem kulturális és szabadidős tevékenységekkel.  

Elegendő energia

Ami egyeseknek rossz, másoknak jó. Bár az adatok 2021-esek – tehát még nem jelenhetett meg bennük a jelenlegi gázkrízis hatása –, de egy régió életképessége szempontjából egyre fontosabb, hogy legyen elegendő energia. 

A szél és a nap mellett ehhez mindenekelőtt hely kell, és mindezekből bőven van Ems-Vechtében. Ez a vidék azonban számos metropolisz növekvő fájdalmából profitál, ahol egyre drágul az élet, sok helyen már alig maradt szabad üzlethelyiség és túlterheltek az utak, vasútvonalak, ami nemcsak az ingázókat idegesíti, hanem a cégek logisztikai költségeit is növeli.

Az utóbbi bajok például Frankfurt am Mainra is jellemzők: a város a kiváló tizedik helyről a 20. helyre csúszott vissza a Prognos rangsorban.