Mégis mit tud a Mastodon, amit a Twitter nem?
Noha a nagy kivonulásról szóló fogadkozásokat ritkán követik tettek, például George W. Bush 2004-es választási győzelme után sem költözött valóban Kanadába az Egyesült Államok lakosságának fele, ahogy Magyarországot sem hagyták el tömegesen az ellenzéki szavazók a sorozatos Fidesz-győzelmeket követően, az online világban a megvalósítás könnyebb lehet és kevesebb erőfeszítést igényelhet, így akár az Elon Musk fura menedzsmentmódszerei és sajátos szólásszabadság-értelmezése miatt a Twittert elhagyni kívánók kedvenc alternatívája, a Mastodon is befuthat. De mégis, mit tud ez az alkalmazás?
A Mastodon a Twitterhez hasonló mikroblog-szolgáltatás, ám ellentétben azzal,
egy nyílt forráskódú, úgynevezett szabad szoftverről van szó.
Az oldal infrastruktúráját is különböző szervezetek vagy épp magánszemélyek által létrehozott szerverek hálózata adja, amikor regisztrálunk, először ezek közül kell választanunk. Itt azonban rögtön akadályokba is ütközhetünk, ugyanis a népvándorlás hatására a szerverek jelentős részénél kérnünk kell a felvételünket. Ugyanakkor azért találni olyan szervereket is, ahol azonnal be tudunk kapcsolódni a társalgásba.
A különböző szerverek általában földrajzi, érdeklődési téma és más szempontok alapján csoportosulnak, és azok között a legtöbb esetben van lehetőség az átjárásra is, így más közösségekbe tartozó felhasználók követésére is van mód, bár előfordulhat közösségek közötti vita, ami ezt megnehezíti. Ez azonban ritkaság. A Twitter felvásárlásával a szólásszabadság korlátozása ellen fellépni kívánó, ám a „mindent szabad” elképzelés korlátaiba hamar beleütköző Musk terveivel ellentétben a legtöbb Mastodon-szerver moderált, igaz, a moderációt szabályozó elvek talán transzparensebbek, mint a Twitter esetében.
Az alkalmazást 2016 októberében hozta létre Eugen Rochko, de terjedni csak a következő év tavaszán kezdett igazán.
Az oldal történetében ráadásul nem ez az első eset, hogy egy másik szolgáltatással kapcsolatos elégedetlenség a Mastodonra csalja a felhasználókat.
Amikor 2018 tavaszán elterjedt a #deletefacebook mozgalom, vagy amikor a Tumblr 2018 decemberében bejelentette, hogy minden szenzitív tartalmat megtilt az oldalon, már sokan kipróbálták a Mastodon nyújtotta lehetőségeket. Az online cenzúra kijátszásának céljából Kínában is egyre többen használják az oldalt.
A Twitterről való kivonulás ennek adhat új lendületet, szerdán a szerverek listáját mutató oldalon már 1,2 millió, legalább havonta aktív felhasználót jelző szám jelent meg, de a vándorlás erejét jelzi az a jelenleg 700 nevet és a platformon való elérhetőséget tartalmazó lista is, amely főként az angolszász médiában tevékenykedő új jövevényeket tartalmazza.
Ráadásul az alkalmazásért a legtöbb szerveren fizetni sem kell, ellentétben Elon Musk Twitterre vonatkozó terveivel.
Mivel nyílt forráskódú szabad szoftverről van szó, a Mastodon módosított változatát mások is felhasználták, sokszor az eredeti alkalmazás fejlesztőinek szándékai ellenére. A Gab nevű szélsőjobboldali közösségi oldal is Mastodon-szerverré vált, ami ellen azonban nem sok mindent tehettek a Mastodon fejlesztői azonkívül, hogy egy nyilvános közleményben elítélték az alkalmazást fizetőssé tevő, az alapítóktól távoli világnézettel rendelkező csoport tevékenységét. A Gab szervere azon kevés Mastodon-közösség egyike, amely felé és ahonnan az oldal legtöbb szervere tiltja az átjárást.
Később arra is fényt derült, hogy a Mastodon módosított változatán alapul a Donald Trump-féle Truth Social is, amit ugyan igyekeztek eltitkolni, de a szabad szoftverhez tartozó licenc megköveteli, hogy az annak felhasználásával készült, módosított alkalmazások forrása is nyílt legyen. Miután a Mastodon fejlesztői jelezték a hiányosságot, a Truth Socialra fel is került az alkalmazás forráskódja.
A Mastodon tehát technikailag képes jelentős mennyiségű felhasználó befogadására, ám az, hogy a többnyire önkéntes alapon, profitérdek nélkül üzemeltetett szerverek képesek-e biztosítani az ehhez szükséges infrastruktúrát, egyelőre nyitott kérdés.
Nem véletlen, hogy jelenleg a legtöbb szerverre csak kérni lehet a felvételt, egyszerű regisztrációra nincsen mód.
Az alkalmazás abban is különbözik a Twittertől, hogy a tartalmat saját magunknak kell összeválogatnunk azzal, hogy követjük azokat, akiknek a bejegyzéseit látni szeretnénk, az algoritmus tehát nem fog tevékenységünk alapján mindenféle bejegyzéseket elénk tárni. Ez azonban akár előnyünkre is válhat, ha sikerül kiválogatnunk, kiket szeretnénk követni.
A Mastodon 93 nyelven – a magyar is ezek között van – érhető el, és számos operációs rendszerrel használható, így működik Windows, MacOS, Linux, Android és iOS alatt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.