Megítéli a magyar pénzt Brüsszel, de nem adja oda

Az Európai Bizottság a jövő héten várhatóan elfogadja a magyar kilábalási tervet, hogy nyitva tartsa a későbbi pénzutalás lehetőségét a programban, pénzt azonban csak akkor adnak, ha Budapest további lépéseket tesz, hogy kielégítse Brüsszel elvárásait a jogállamisági vitában – értesült a Reuters. A hírügynökség forrásai az ügy érzékenységére hivatkozva nevük közlése nélkül vállalták a nyilatkozatot.

A helyreállítási program (RRF) keretében – amelyet azért indított az unió, a finanszírozására közös hitelt felvéve, hogy segítsenek a tagállamoknak leküzdeni a világjárvány káros utóhatásait – 5,8 milliárd euró támogatás jár Magyarországnak. Az országnak erre a pénzre nagy szüksége is van – írja a Reuters. 

A bizottság ugyanakkor azt is javasolja a jövő héten, hogy az uniós költségvetésből járó pénzek 65 százaléka – ebben a döntésben 7,5 milliárd euró – átutalását szintén függesszék fel, amíg Budapest nem teljesít bizonyos feltételeket. Ezek a források szerint jórészt ugyanazok, mint a kilábalási pénzek esetében, és jórészt a bíróságok függetlenségét érintik.

Mindösszesen tehát 13,3 milliárd euróról van szó, miután Budapest hónapokig tárgyalt, hogy eloszlassa az uniós aggodalmakat a korrupciót, a bíróságok függetlenségét, a civil szervezeteket, a médiát és a kisebbségek jogait illetően – írta a jelentés.

Az eredeti feltételek szerint Magyarországnak november 19-ig kellett teljesíteni Brüsszel feltételeit. A Reuters forrásai szerint a megtett lépések a bizottsági megítélés szerint nem elegendők. 

A helyreállítási alap, illetve a visszatartott 7,5 milliárd eurót tartalmazó, a felzárkóztatást célzó kohéziós alapok ügye jogi értelemben tulajdonképpen két külön eljárás, de a kifizetéshez ugyanazokat a feltételeket rendelik. A kilábalási alapot illető küszöbön álló jóváhagyás csak a csap megnyitásának az alapfeltételét teremti meg, de nem jelent tényleges kifizetést. A Reuters-jelentés szerint ennek az összegnek a 70 százaléka véglegesen elveszhet, ha 2022-ben nem születik megegyezés.

Német lapok már korábban is írtak a valószínű felfüggesztésről, majd – források megjelölése nélkül – a Politico is. Az utóbbi szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már szerdán találkozott több uniós biztossal, hogy megvitassák a javaslatot, amelyet csak a jövő héten önt végső formába hivatalosan a bizottság. 

Ezután az Európai Tanács elé kerül a javaslat, ahol minősített többség hozhatja meg a döntést – az országok 55 százaléka, illetve az uniós népesség 65 százaléka képviseletében –, és valószínűleg erre a pénzügyminiszterek ülésén kerül sor – írta a Politico.