Az elszabaduló energiaárak Szlovákiában is fejtörést okoznak. Néhány hatalmas gáz- vagy áramfogyasztást igénylő nagyvállalat gyakorlatilag leállt (talán a legfájóbb a garamszentkereszti alumíniumkohó vészfékezése), az egyetemek meglebegtették, hogy csak a nemzetközi diáknapig (november 17.) lesz nappali oktatás, a tátrai szállodák egyharmada pedig átmeneti bezárást fontolgat a téli főszezonig.
Az ország legnagyobb kiskereskedelmi üzlethálózatát fenntartó Jednota szövetkezeti lánc a napokban jelezte, az energiaszámlák miatt akár 300 kisboltját is bezárhatja, ami döntően az 500 lelkesnél kisebb településeket hozná lehetetlen helyzetbe, főleg a hegyvidéki területeken.
A feszült helyzet ellenére a Heger-kormány sokáig gyakorlatilag csak a kezét tárta szét a problémákat látva, és inkább belterjes, a kormánykoalíción belüli vitákkal volt elfoglalva. Az iszapbirkózás következményeként az egyik párt kivált a koalícióból, ezzel a törvényhozásban kisebbségbe került a kabinet, amit azért fontos hangsúlyozni, mert így teljességgel bizonytalanná vált a szükséges intézkedések parlamenti elfogadása.
A kabinet ezen a héten ismertette azt a tervét, miként szeretne segíteni a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokon.
A javaslat lényege, hogy 2023. január 1-jétől 2023. március 31-ig árplafont vezetnének be számukra. A villamos energia esetében ez áfa nélkül 199, a földgáz esetében 99 euró lenne megawattóránként. Azoknak a cégeknek, amelyek ennél drágábban jutnak hozzá az energiához, az állam a többletköltségek 80 százalékát megtéríti, miközben egy-egy vállalkozás a jövő év első három hónapjában legfeljebb havi 100 ezer euró támogatáshoz juthatna hozzá.
A problémát a már említett gubanc okozza a parlamentben, Igor Matovic pénzügyminiszter máris jelezte, ha a 2023-as állami költségvetést nem sikerül elfogadtatni, akkor a vállalkozói szféra lemondhat az energiaárak kompenzációjáról.
A lakosságot egyelőre nem érinti a gáz és az áram árvágtája, mivel az év végéig változatlanok a lakossági tarifák. Az infláció viszont annál inkább, szeptemberben az éves infláció mértéke 14,2 százalékig ért, amely 22 éves csúcs. A gazdasági növekedés is módfelett szerény, a második negyedévben 1,8 százalékkal bővült 2021 hasonló időszakához képest.
Ennek ellenére a munkanélküliek aránya folyamatosan mérséklődik, ami a lakossági fogyasztás szempontjából lényeges. Szeptemberben 6,06 százalékra csökkent a mutató, ami határozottan kedvezőbb a tavaly szeptemberi 7,09 százaléknál – a csökkenés már január óta folyamatos. Mindeközben országszerte mintegy 80 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván, vagyis további javulásra van kilátás.
Van azonban egy kis bökkenő, a betöltetlen munkahelyek közül 25 ezret a fővárosban tartanak nyilván, miközben Pozsony megyében (ez a fővárost és a vele határos járásokat foglalja magában) a munkanélküliek aránya alig 3,50 százalék. Ezzel szemben a keleti országrészben a 10 százalékot ostromolja a munkanélküliek aránya.
Ami a karácsonyi vásárlási lázat illeti, a Heureka tanácsadó cég október eleji felmérése azt mutatja, hogy
a megkérdezettek 56 százaléka a tavalyival egybevethető összeget vagy annál is többet hajlandó ajándékozásra fordítani.
Az érem másik oldala, hogy a szlovákiai háztartások egynegyedének megoldhatatlan problémát okoz egy váratlan nagyobb kiadás finanszírozása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.