Zsarolás, politikai játszmák, alkudozások zajlanak a színfalak mögött Magyarországról – december 6-án dől el a hazánknak járó uniós pénzek sorsa
Parázs vitát hozott Strasbourgban az Európai Parlament (EP) keddi vitanapja, amelynek témája a hazánknak járó uniós forrásokról döntő tárgyalássorozat állása volt. Az EP várhatóan ma felszólítja a bizottságot a jogállamisági eljárás folytatására, ugyanakkor újdonságként egyre több forrás szerint ezt a bizottság komolyan is fogja venni, és enged a parlament nyomásának.
A héten ismét Magyarország volt napirenden az EP-ben. Kedden arról a javaslatról vitáztak, amely felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy a kondicionalitási feltételeknek való meg nem felelés miatt tegyenek javaslatot a hazánknak járó uniós források befagyasztására, és addig a magyar helyreállítási tervet se fogadják el, amíg a jogállamisági feltételek nincsenek biztosítva. A vita után ma szavaznak az EP-ben a javaslat szövegéről, az Európai Néppárt, a Zöldek és a liberális Renew képviselői által támogatott tervezet várhatóan megkapja a kellő többséget Strasbourgban.
A keddi vitanapon Deutsch Tamás, a téma magyar felelőse felszólalásában úgy fogalmazott, hogy amit az EP csinál, az már beteges politikai elvakultságot tükröz. A képviselő szerint
lesz megállapodás a bizottság és Magyarország között, ezért támadják most a parlamentből a bizottságot, hogy ne merjen megegyezni Magyarországgal.
Hidvéghi Balázs kormánypárti képviselő szerint pedig minden vád, amellyel Magyarországot évek óta támadják, hamis.
Daniel Freund, a zöldek európai parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy bár ő nem hallotta a magyar képviselők felszólalását, de évek óta mindig ugyanazt ismételgetik, hogy ez csak egy boszorkányüldözés velük szemben. Azzal a német képviselő is tisztában van, hogy a parlament határozatának nincs jogi kötőereje a bizottságra nézve, azonban azt hangsúlyozta, hogy a testület egyre jobban figyel az EP-re, és egy nagy többséggel megszavazott állásfoglalást figyelembe fognak venni a döntésüknél. Éppen ezért nem tudja elképzelni, hogy a bizottság lezárná a hazánkkal szemben folytatott eljárását, és ne tenne javaslatokat a tanácsnak a pénzek befagyasztására.
Ha ez mégis megtörténne, akkor a parlament élne velük szemben a bizalmatlansági indítvány eszközével, amellyel visszahívhatná a biztosokat hivatalukból. Ezzel persze a bizottság is tisztában van.
A kondicionalitási feltételekről szóló tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint
a bizottságot nyomás alatt tartja az Európai Parlament, és emiatt nem vállalják fel annak politikai felelősségét, hogy bár minden vállalását teljesítette a magyar kormány, visszavonják a források befagyasztására irányuló javaslatait.
Mivel a végső döntést nem ők, hanem a tanács hozza meg, logikus lépés, ha a politikai felelősséget nem a bizottság, hanem a tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanács viseli. Ezt a forgatókönyvet erősíti Didier Reynders igazságügyi biztos felszólalása is a parlament keddi vitanapján, aki már azt mondta, hogy Magyarország nem volt képes kezelni a helyzetet, és rendszerszintű szabálytalanságok voltak. A tegnap a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban megjelent cikk is úgy tudja, hogy a bizottság javaslatot fog tenni a hazánknak járó pénzek egy részének befagyasztására.
Forrásaink szerint a bizottság november 30-án ismerteti álláspontját, és szintén szerdán határozhatnak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról, azonban ha ez megtörténik is, ameddig a jogállamisági feltételekről szóló eljárás le nem zárul, addig vélhetően ennek a forrásaihoz sem férhet hozzá hazánk.
Az Európai Unió Tanácsa december 6-ra tűzheti napirendjére a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztésének kérdését.
A 26 tagállam pénzügyminisztereiből álló tanács rendes eljárásban szavazhat a magyar pénzekről (Magyarország nem szavaz), ami azt jelenti, hogy 15 miniszter egyetértése szükséges ahhoz, hogy a bizottság javaslataival összhangban befagyasszanak uniós forrásokat, és ennek a 15 miniszternek képviselnie kell az unió lakosságának 65 százalékát.
Azt Daniel Freund is kétségesnek tartja, hogy a pénzek felfüggesztéséhez szükséges tanácsi többség meglegyen, azonban ez nem tűnik egyértelműnek. Beszédes lehet, hogy
ugyanezen a napon két másik, az EU-nak fontos ügyben szavaz a tanács, és mindkettőhöz egyhangú többség kell.
Az egyik az Ukrajna megsegítésére szánt 18 milliárd eurós kölcsön felvételéről, a másik a globális minimumadónak a tagállamok számára történő bevezetéséről szól. Mindkét javaslatot elutasítja a magyar kormány, és mindkét javaslathoz elég egy tagállami vétó, hogy kudarcba fulladjon. Éppen ezért parázs viták várhatók a témában, és több tagállam szavazata múlhat azon, hogy a magyar fél hogyan áll ehhez a két kérdéshez – végső soron ezen múlhat a hazánknak járó uniós források sorsa is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.