A Bloomberg elemzői szerint az ukrán háború és az energiasokk harminc éve nem látott rossz viszonyokat hoz a globális gazdaságba. A világgazdaság jövő évi növekedésére korábban adott 3,2 százalékot az elemzők 2,4 százalékra vágták vissza, a 2009-es és a 2020-as válságokat nem számítva ilyen alacsony ütemre 1993 óta nem volt példa.
Az összkép mögött azonban eltérő lefolyású folyamatok húzódnak meg. Az eurózónában a várakozások szerint már a jövő év elején beüt a recesszió, az Egyesült Államokban ezt az év vége felé várják. A kínai GDP a koronavírus-szabályozás lazításának, valamint az ingatlanszektor állami megsegítésének köszönhetően jövőre 5 százalékkal emelkedhet, ez magasabb a korábban vártnál. Az Egyesült Államokban a béremelkedések üteme tartósan a 2 százalékos inflációs cél felett tartja a fogyasztói árak növekedési ütemét, a Fed alapkamata az 5 százalék felé közelít majd, s egészen 2014 első negyedévéig a körül marad. Az eurózónában elhúzódó recesszióra lehet számítani, ami az év vége felé azonban már enyhülhet, így az Európai Központi Bank (EKB) így már 2023 vége felé csökkentheti kamatszintjét. A kínai jegybank a megtorpanó gazdasági növekedés Szküllája és a túlságosan gyenge jüan Kharübdisze között lavírozva csak visszafogott mértékben lazíthat monetáris politikáján.
A várakozások szerint a dollár ismét erősödésnek indul a következő hónapokban, így a dollárban denominált eszközök a recessziós világgazdasági környezetben ismét átveszik a biztos menedék szerepét.
Novemberben a dollárindex (az USA legnagyobb külkereskedelmi partnereinek devizáiból a forgalommal súlyozott kosárral szemben árfolyam) 5 százalékkal gyengült,
ami 2010 szeptembere óta a legrosszabb teljesítmény. Ennek hátterében az a várakozás állt, hogy a Fed visszavesz kamatemelési mértékéből, s belátható időn belül nem is szigorít tovább.
Az amerikai határidős piacokért felelős felügyeleti hatóság adatai szerint novemberben – 16 hónap óta először – az árfolyamváltozásokra spekuláló befektetők
nettó short pozícióban voltak, vagyis a zöldhasú gyengülésére fogadtak.
A Reuters által 66 devizapiaci stratéga megkérdezése alapján készített felmérés szerint az amerikai deviza jövőre is a jelenlegi árfolyama körül forog majd, így tartja az idén éves átlagban 10 százalékra várt felértékelődését. A várakozások szerint a Fed a jövő év elején hagyja abba kamatemelési ciklusát,
a megkérdezettek 80 százaléka szerint a monetáris politika nem támogatja tovább az árfolyam erősödését.
A stratégák úgy látják, hogy a szeptemberi mélypont után a dollárral szemben 10 százalékot erősödő euró – amely így is 8 százalékos bukóban van az év eddig eltelt időszakát tekintve – február végéig további 3 százalékkal gyengül, egészen az 1,02-os szintig. Jövőre a kurzus 1,07 körül ingadozhat.
A japán jen az idén 20 százalékkal zuhant a zöldhasúhoz képest,
jelenleg 136,5 jen körül mozognak az árfolyamok. A várakozások szerint a következő egy évben a 139–132-es sávban ingadozhat. A brit kormányváltás körüli turbulenciák utáni konszolidálódás 17 százalékos drágulást hozott a font árfolyamában, a következő három hónapban azonban az előrejelzések szerint 5 százalékkal gyengülhet a dollárral szemben, egészen az 1,16 dolláros szintig.
A következő hat hónapban a feltörekvő piacok devizái folytatják gyengélkedésüket,
annak ellenére, hogy a jüan viszonylag jó kilátásokkal rendelkezik. A kínai deviza novemberi rekordmélység óta 5 százalékkal erősödött, a következő fél évben a 7 dollár alatti szintet tarthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.