Szomorú, de egyben ünnepélyes nap lesz január 31. a Boeing életében: az amerikai repülőgépgyártó ugyanis átadja megrendelőjének az utolsó 747-es óriásgépet, s ezzel végérvényesen lezárul egy dicső fejezet az aviatikában. Stílszerűen az az Atlas Air veheti át az utolsó jumbót, amely a legnagyobb flottát üzemelteti belőle: keddtől már 52 Boeing 747-es lesz a kötelékében, s mivel a légitársaság profilja a teherszállítás, értelemszerűen egy 747-F, azaz Freight cargó kialakítású gépet kapnak kézhez a Seattle-től északra fekvő Everettben, a Boeing egyik gyártóbázisán.
Az átadóünnepségre meghívták a jumbo megszületésében és történetében szerephez jutó mérnököket, dolgozókat, de nem maradhatnak távol a politikusok sem az „évadzáró” eseményről. Az 1574. jumbo elődei közül a december végi összesítés szerint már csak 448 aktív, ezek hetven légitársaság vagy cég szolgálatában állnak, jellemzően egy-két darabos tételben.
Tizenkét légitársaságnak van tíz feletti flottája, a típust az utóbbi évtizedekben már kifejezetten teherszállítási célra gyártották, leszámítva az olyan exkluzív megrendelést, mint az Air Force One, azaz az Egyesült Államok mindenkori elnökének különgépeit, amelyet hagyományosan a Boeingnál gyártatnak.
Donald Trump sokallotta is a két utolsó gépért elkért összeget,
de végül megköttetett az üzlet. és a gépek most Joe Biden szolgálatára állnak. A UPS Airlinesnál 41, a Cargoluxnál 30, a Lufthansánál 27, a Kalitta Airnél 24 jumbo dolgozik még. A British Airways 31 géppel rendelkezett, de a pandémia kirobbanását követő takarékossági intézkedések keretében valamennyit nyugdíjazták 2020 júliusában. Maga az Atlas Air 44 jumbót reptet, a legidősebb közülük 33 éves. Hét gép már parkolópályára került, vagy tartaléknak, vagy további hasznosításra, vagy alkatrésznek szánják őket.
Az egek királynője névvel megtisztelt 747-est a hatvanas években transzkontinentális utakra tervezték,
a dupla fedélzetű gép befogadóképessége az akkori legnagyobb repülőkének a kétszerese, 350-400 üléses volt, ennek is köszönhette gyors népszerűségét a légitársaságok körében a 1970-től sorozatgyártásba került modell. Az első évek azonban a felszínre bukkant hibák kijavításával teltek, a Boeingot már-már csőddel fenyegette az egymilliárd dolláros fejlesztési költséggel járó projekt esetleges bukása.
Később viszont a Boeing profitgyártásának meghatározó elemévé lépett elő a 747-es. Magas fogyasztása miatt az olajválságok betettek a jumbónak, amely másodvirágzását 1989-től élhette, amikor is korszerűbb, energiatakarékosabb hajtóműveket kapott, és az önsúlyát is jelentősen csökkentették. A teherszállító 747-esek egy-két évtizedig még biztosan szolgálatban maradnak, hiszen a leváltásukra érkező 777x modell jelentősen késik, csak 2025-től állhat üzembe, ahogy az a Boeing friss gyorsjelentéséből is kiderül.
Az 1574 Boeing 747-es kevesebb mint 4 százalékát, 61 repülőt ért pályafutása során olyan káresemény, amely miatt javíthatatlanná vált, ideérte a gazdasági totálkárt is. Harminckét eset követelt áldozatokat.
A feketekrónika élére az 1977. március 27-i tenerifei tragédia kívánkozik,
amikor is a KLM és Pan Am jumbói a kifutón ütköztek össze, a polgári repülés legtöbb, 583 halálos áldozattal járó katasztrófáját előidézve.
A szerencsétlenséget 61-en élték túl. A Pan Am és a jumbók történetében fekete nap volt 1988. december 21. is, akkor az amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó járatát robbantották fel líbiai terroristák tízezer méteres magasságban, a skóciai Lockerbie-nél. A merényletnek 270 áldozata volt, köztük magyar állampolgárok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.