Olajágat nyújtott Tajvan a Covid-járvány sújtotta Kínának
Caj Jing-ven, Tajvan elnöke felajánlotta országa segítségét Pekingnek a Kínát sújtó súlyos koronavírus-járvány kezelésében, ugyanakkor vasárnap elmondott hagyományos újévi üzenetében azt nem felejtette el hozzátenni, hogy a hazáját fenyegető kínai katonai akciók, provokációk nem szolgálják sem a békét, sem a stabilitást.
Fotó: Hector Retamal / AFP
Ameddig csak szükséges, hajlandók vagyunk megadni a humanitárius segítséget, hogy Kína polgárai egészségben és biztonságban indíthassák a 2023-as évet
– mondta Tajvan első megválasztott női elnöke. Caj azt nem részletezte, hogy milyen formában tudnának segíteni a kínaiaknak, a két ország ugyanis már a Covid-járvány korábbi kezelési módszereiben sem értett egyet, arról nem is szólva, hogy Tajvan a nyugati vakcinákban bízva oltatta be lakosságát, és nem sanyargatta a népet a zéró-Covid-politika szigorú korlátozó intézkedéseivel, amelyekkel Kína saját gazdasági életét többször is megbénította, lassítva a GDP-bővülését.
Az Apple számára az iPhone-kat gyártó tajvani Foxconn Kínában lévő óriásgyáraiban például a karanténintézkedések lázadáshoz vezettek, de számos egyéb esetben is megnyilvánult a szigor negatív gazdasági hatása.
Kína időközben átesett a ló túlsó oldalára, a korlátozáson szinte teljes feloldásával és a nemzetközi turizmus újraindításával sokkolta a világot. Nem véletlen, hogy számos ország a Kínából beutazóktól negatív tesztet követel ahhoz, hogy beléphessenek az országba. Legutóbb Kanada csatlakozott ezek táborához a vírus exportjának megállítása érdekében. Szakértők szerint a koronavírus Kínában nagyrészt ellenőrizetlenül terjed, és valószínűleg naponta több millió embert fertőz meg. A közreadott kínai statisztikai adatok megbízhatatlansága miatt legfeljebb Pekingben lehetnek tisztában a járvány súlyosságával.
Caj Jing-ven a feszült kínai–tajvani viszony oldására utaló finom jelzésként értékelte Hszi Csin-ping kínai elnök szombat esti újévi beszédében elhangzottakat, amelyben röviden utalt Tajvanra, mondván, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő emberek „egy és ugyanazon család tagjai”, és
Hszi ezúttal nem tett említést arról, hogy a szigetet kínai ellenőrzés alá akarja vonni.
Mindez persze nem jelenti a konfrontatív kínai politika feladását.
Ezt Caj is világossá tette, hangsúlyozva, hogy a kínai katonai tevékenység Tajvan közelében továbbra is aktív. A tajvani védelmi minisztérium adatai szerint az elmúlt 24 órában 12 kínai katonai repülőgép lépte át a Tajvani-szoros középvonalát, amely korábban nem hivatalos pufferzónaként szolgált a felek között.
Caj korábban többször is kijelentette, hogy tárgyalásokat és békét akar Kínával, de Tajvan megvédi magát, ha megtámadják, és hogy csak a 23 millió lakos dönthet a jövőjéről. Kína Tajvan elnök asszonyát szeparatistának tartja, és nem hajlandó vele tárgyalni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.