A növényi alapú termékek gyártói fel akarták forgatni a világ ezer milliárd dolláros húsiparát, de a befektetők kedvencéből bukás, a mentes hamburgerből pedig egy átmeneti hóbort lett – írta a Bloomberg.
A Beyond Meat vegán hústermékeket gyártó cég 2009-es alapítása óta ugyanazzal az üzenettel kampányolt: találmányuk meg fogja változtatni a világot. Vége az állattenyésztés okozta környezetszennyezésnek, leállnak a könyörtelen vágóhidak és megszűnnek a húsfogyasztás okozta egészségügyi problémák. A véres húsiparnak meg vannak számlálva a napjai.
Marketingstratégia vagy sem, a húsmentes jövő hirtelen vonzóvá vált, a befektetők és a fogyasztók pedig bele akartak kóstolni ebbe az új őrületbe.
Leonardo DiCaprio, Bill Gates, McDonald’s, KFC, Pizza Hut, Tyson Foods, a környezetvédőktől a legnagyobb élelmiszeripari vállalatokig mindenki kapni akart egy falatot a technológiából, amely forradalmasítani fogja az étrendünket. 2018-ra a fiatal startupot már 1,3 milliárd dollárra értékelték, egy évvel később pedig berobbant a köztudatba, és egyre több étterem, illetve üzlet kezdte el forgalmazni a „húsmentes húst”.
Mára azonban alig van valaki, aki forgalmazná ezeket az alternatív termékeket, a fogyasztók étrendjében nem kapott állandó helyet a műhús, és a befektetők is elpártoltak a vegán álomtól. A véres húsipar pedig nem veszítette el a trónját.
Miután a Beyond 2019-ben tőzsdére ment – akkoriban ez volt a legsikeresebb nagy tőzsdei bevezetés a 2008-as pénzügyi válság óta –, a befektetők megrohamozták az egész műhúsiparágat, és rengeteg startup kapott támogatást, hogy kifejlessze a jövő élelmiszerét. Azóta viszont az ágazat zuhanórepülésbe kezdett.
A Beyond eladásai az elmúlt évben jelentősen csökkentek. A vállalat elbocsátotta alkalmazottainak több mint 20 százalékát, elvesztette vezetői gárdájának több mint a felét és leállította az új termékprojektjeit is. A legnagyobb gyorsétteremláncok közül, amelyek bejelentették a partnerségüket – a KFC, a Pizza Hut és ami a legfontosabb, a McDonald’s – egyetlen állandó vegán terméket sem tartottak meg az étlapjukon. A Beyond részvényeinek árfolyama januárban nagyjából 93 százalékos csökkenést mutatott a 2019 nyarán elért csúcshoz képest. A többi vegán húsgyártó cégnél is hasonló eredményeket mértek.
Bár a húsipar először keményen lobbizott és médiakampányokkal próbálta meg lejáratni az új alternatívát, ami 2020-ban egy Super Bowl-reklámban csúcsosodott ki, az átlagfogyasztó számára nem ez jelentette a legnagyobb befolyást.
A növényi alapú hústermékeket nem lehet frissen venni, mivel laboratóriumokban és üzemekben készülnek, emiatt viszont tartósítószerekre van szükség, hogy kibírják a szállítást és a bolti tárolást. Ennek eredménye, hogy az egészséges, tiszta, alternatív műhús valójában egy erősen feldolgozott élelmiszer, ami sokkal közelebb van a gyorséttermi koszthoz, mint a piaci hentes kínálatához.
Tavaly év végén pedig sokkoló fotók készültek a Beyond pennsylvaniai üzemében, ahol a gyártósorok rendezetlenül, koszosan álltak, a falakon penész nőtt, az alapanyagokat tartalmazó edények pedig szanaszét szórva hevertek a földön – miközben pár héttel korábban a cég szóvivője arról beszélt, hogy az élelmiszer-biztonsági és -tisztasági rendszerük az egyik a legjobb az USA-ban. Ezt megelőzően a termékeik szennyeződéstartalma is a határértékek felett volt.
Ennek ellenére a komplikált előállítási folyamat miatt az áraik magasabbak, mint a sima hústermékeké, tehát még azt sem lehet mondani, hogy minőségi élelmiszert kapunk a pénzünkért.
A műhúskampányok során a cégek vezetői szinte mindig egy másik termékcsoport sikerét ígérték, mégpedig a laktózmentes tejtermékekét. Az alternatív tejtermékeknek közel 16,1 milliárd dolláros, 13 százalékos részesedése van a teljes piacból. Ezzel szemben a növényi alapú húsnak a gigászi, 270 milliárdos iparággal kell megküzdenie, hogy egyáltalán a polcokon tudjon maradni.
Ráadásul az elemzők az összehasonlításnál két dologról is megfeledkeztek: a laktózérzékenyekről és arról, hogy a tej elsősorban összetevő, nem főétel.
Van, aki a közelébe sem mehet a tejtermékeknek, így az alternatívákhoz kénytelen fordulni, ezzel szemben a húsevők és a vegánok között elsősorban egy választott életmódról van szó. És aki már kipróbálta a zab-, szója-, kókusz- vagy mandulatejet, annak azonnal feltűnik, hogy más az ízük, és van, aki nem bírja, mások viszont jobban is szeretik mint az eredetit.
De az alternatív tejfélék „furcsa” íze nem olyan feltűnő, amikor kávéba és müzlibe öntjük vagy pudingba főzzük. Ezzel szemben a hús általában a fogás főszereplője, és azonnal feltűnik, ha valami nem stimmel.
A vegán hústermékek előállításánál növényi zsírokat használnak, hogy azokat az igazihoz hasonlóan „szaftossá” tegyék, emiatt viszont sütés-főzés közben állítólag macskakajaszaga lehet. Túl puha, túl rágós, a fűszerezésnek is más az eredménye, emellett a gyomrunkat is megviselheti. Ráadásul a hentestől kapott friss hússal szemben ezek a termékek szinte kivétel nélkül fagyasztott, tartósítószerrel és ízfokozókkal teletömött gyári termékek, ami miatt le is mondhatunk az egészségesebb étkezésről.
A „húsmentes hús” egyelőre nem váltja meg a világot, de ki tudja, további kutatások után talán több lehet belőle, mint egy átmeneti trend. Addig itt az új hóbort, amire a befektetők, köztük Bill Gates is ráharapott: a sejttenyésztett hús. Az állítólag környezetvédő technológiával óriási tartályokban növesztik a tiszta marha-, csirke- és halhúst az állatokból kinyert sejtekből, azonban az átlagembernek ehhez még nehezebb lesz hozzászoknia, mint a szójából készült hamburgerpogácsához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.