Degeszre keresik magukat az oroszok a szahalini gázon

Az állami tulajdonban lévő Gazprom tetemes bevételekre számíthat az idén a Szahalin-2 cseppfolyósítottgáz- (LNG) projektből, amelynek 50 százalékban a tulajdonosa, miután Moszkva az ukrajnai háború kitörése után átalakította a tulajdonosi szerkezetet, a Shell pedig kiszállt. A Reuters számításai szerint megkétszereződhetnek a cég bevételei az invázió előtti értékhez képest.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint az ázsiai vevőkkel kötött hosszú távú szerződések évi 6,5 millió tonna LNG-ről szólnak, ami 3,8-4,5 milliárd dollár körüli bevételt hozhat. (Egy dollár 358,2 forint.) 

Tavaly 11,4 millió tonna kibocsátása volt a cél, legalábbis ennyiről beszélt a szahalini régió egyik vezető tisztviselője, de a végleges adatokat még nem hozták nyilvánosságra – emlékeztetett ezzel kapcsolatban a hírügynökség.
A Szahalin-2 projekt bevétele 2021-ben 5,7 milliárd dollár volt, a nettó profit pedig elérte a kétmilliárd dollárt. Az azonnali ázsiai piacokon azonban tavaly 42 százalékkal, millió brit hőegységenként átlagosan 38,8 dollárra ugrott a gáz ára. Mivel azonban az ázsiai azonnali piacokon az árak magasabbak, mint a hosszú távú megállapodásokban rögzítettek, a további mennyiségek értékesítése kihívást jelenthet – figyelmeztetett Odaka Maszanori, a Rystad Energy vezető elemzője.

A Refinitiv Eikon adatai szerint a Szahalinról származó kínai LNG-import több mint a duplájára nőtt tavaly, 33 szállítmány érkezett. Azt egyelőre nem lehet tudni, mi lesz azzal a 2,75 millió tonnányi mennyiséggel, amelyet korábban Tajvan évente vásárolt, az ő szerződésük – amelyet még a Shell-lel és a később a szankciók részeként Németország által államosított Gazprom Global LNG-vel kötöttek – ugyanis tavaly lejárt. A Shellnek az eredeti szahalini cégben birtokolt 27,5 százalékos tulajdonrésze még az új vállalat tulajdonában van, az oroszok nem nevezték meg azt a céget, amelyik átveheti a helyét. A japán Mitsui és Mitsubishi kérelmezte a tulajdonrésze megtartását, ketten együtt a részvények 22,5 százaléka fölött rendelkeznek.
Japán nem tud, és nem is akar lemondani az orosz gázról, múlt héten a szigetországi vevők közül utolsóként az Osaka Gas is megújította a szerződését évi 200 ezer tonna LNG beszerzéséről; ez a cég által exportált teljes mennyiség mintegy 2 százaléka. A többi japán vevő, a Hiroshima Gas, a JERA, a Kyushu Electric, a Saibu Gas, a Toho Gas, a Tohoku Electric és a Tokyo Gas ezt már korábban megtette. A dél-koreai Kogas tízéves szerződés keretében vásárol szahalini LNG-t. Bár az érintett ázsiai energetikai cégek nem hoztak nyilvánosságra részleteket a megújított szerződésekről, annyit elárultak, hogy a korábbiakhoz hasonló vagy nem nagy mértékben eltérő feltételekkel írták alá őket.