Csoda vagy átverés, hogy Bulgária levája stabilabb, mint a forint?

A devizaárfolyamok kilengései a misztikum mezejének számítanak azok számára, akik nem rendelkeznek alapvető pénzügyi ismeretekkel. Ebből származnak olyan furcsaságok, mint például legutóbb az, hogy sokan eltátják a szájukat attól, hogy miközben a forint árfolyama hatalmas kilengéseket mutatott az elmúlt egy-két évben, a legszegényebb uniós tagállam, Bulgária devizája, a leva úgymond kiválóan állta a sarat, és alig pendítettek rajta az Európán átsöprő válságok.  

Csoda-e, hogy a leva sokkal stabilabb, mint a forint, vagy kamu?

Egyik sem. A válasz nyitja: a leva árfolyamrendszere más, mint a forinté és a többi uniós devizáé, beleértve az eurót is. A leginkább még a szintén keveset mozgó lejéhez hasonlít, de még attól is jelentősen eltér.

Tényleg tud valamit ez a leva

A lenti grafikonon látható: a régiós devizák idén sokkal többet mozogtak a bolgár levánál: az utóbbi gyakorlatilag mozdulatlan maradt. Ha még hosszabb időszakra tekintenénk vissza, még feltűnőbb volna a különbség, ráadásul a többiek számára előnytelenebb módon, hiszen a leva megmenekült a háború-infláció-energiaválság által más országokban okozott hatalmas árfolyamgyengülésektől.

Az árfolyamok heves kilengéseit problémaképp szokták emlegetni a vállalkozók, bár az idők folyamán jól kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre a fedezésükre. Ennek ellenére a legtöbb saját devizával rendelkező nyílt gazdaság olyan rezsimet alkalmaz, amelyben szabadon mozog az árfolyam: erre tértek át a piacgazdasággá alakulás korai szakaszában a csehek, magyarok, lengyelek is. 

Az euró bolygói

Ilyen szabadon mozgó deviza maga az euró is, és ennek van jelentősége ebben az esetben.

A stabilitást ugyanis – a fenti grafikonunkon is – az eddigiekben az euróhoz mértük, ami nem csoda, hiszen az uniós országok gazdasági-pénzügyi értelemben erősen integráltak az euróövezetbe. Ha azonban a leva az euróhoz képest változatlan, miközben az utóbbi maga mozog – hiszen szabadon lebeg –, akkor a levának is mozognia kell vele együtt. Ezen a másik grafikonon láthatjuk, hogy 

Hasonlattal: ha az euró a Nap, és a közép-európai devizák a bolygói, akkor az utóbbiak követik a Napot, amikor az egy másik csillaghoz – mondjuk a dollárhoz – képest elmozdul. Annyi különbséggel, hogy a leva centire követi, a többieknek azonban akár jelentős önálló kilengése is van.

Jöjjön egy szakkifejezés

Aki utálja a szakkifejezéseket, az most fordítsa el a fejét: a leva mozdulatlanságát az euró ellenében az úgynevezett valutatanács (angolul currency board) biztosítja.

Ez annyit jelent, hogy az árfolyamot tulajdonképpen az euróhoz rögzítették. Azaz a stabilitásáról beszélni másokhoz mérten nincs igazán értelme: ez egy eszköz. Nem érdemes túlértékelni – hiszen ha ez volna a boldogulás záloga, örömmel alkalmazná mindenki –, sem lenézni azért, mert eredetileg gyarmatokon alkalmazták, vagy Argentinában befuccsolt. Sikerrel is lehet alkalmazni, például ezt használták Észtországban is, mielőtt beléptek az euróövezetbe, amire Bulgária készül.

Amiért általában mégsem folyamodnak ehhez a rendszerhez – még az euró bevezetésére kötelezett uniós országok se mind –, az egy nagy hátránya: a devizatanács megbénítja a hagyományos jegybanki politikát, amelynek komoly szerepe lehet a többi közt a külkereskedelmi folyamatok menedzselésében. 

A konkrét bolgár példát illetően: az eurózónába lépés egyik feltételét ugyan ezzel teljesítik, de hiába alkalmazták a valutatanácsot, a bolgár infláció – decemberben 16,9 százalék – nem alacsonyabb, mint a saját devizával rendelkező uniós tagoké, 

és Bulgária az unió legszegényebb állama az egy főre jutó GDP alapján. Az államadóssága ugyanakkor az egyik legalacsonyabb az unióban.

Még egy pillantás a lejre

Egy pillantás erejéig visszagörgetve a felső grafikonunkra, láthatjuk, hogy a leva után a román lej volt „a legstabilabb” idén, és ha a múlt évet néznénk, ez akkor is így lenne: a lejt is stabil devizaként szokták emlegetni, bár azért mozog. 

Az utóbbi tíz évet tekintve trendszerűen gyengült, akárcsak a forint és a zloty, az utóbbi két évben azonban nemigen tágít az euróval szembeni 4,9–4,95 közti sávból, és a román jegybank határozottan nem engedi az 5-ös vonal mögé gyengülni. Látható: a leváéhoz hasonló árfolyamrögzítésről esetükben szó sincs, de szabadon lebegésről sem. A jegybank eléggé szorosan menedzseli az árfolyamot – ilyen periódus a cseh jegybank esetében is volt az elmúlt évtizedben –, és a pénzügyi folyamatok befolyásolására egyéb eszközöket használ.

Ezt az árfolyamrezsimet honlapján a bank a következőképpen írja le: