Fordulat: Kínában szabad az út a földeladások előtt
Habár nem alakult ki nagy hírverés a lépés körül, de Kína szakított a nemrég bevezetett jogszabályokkal, a földterületek értékesítésének tilalmával. A hatóságok 2021 februárjában vezették be a szabályokat. Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy évente mindössze három földárverést tarthattak az önkormányzatok, így próbálták visszaszorítani a spekulációt az ingatlanpiaci fellendülés időszakában.
A világ azonban azóta nagyot fordult,
a korlátozások feleslegessé váltak, ugyanis a magáncégek érdeklődése jelentősen lecsökkent. Immár ahelyett, hogy távol tartanák a licitálók tömegét, a helyhatóságok igyekeznek értékesíteni a telkeket, ugyanis idén 530 milliárd dollárnyi lejáró kötvényt kell kifizetniük.
Azért a jogszabály teljes eltörléséről nincs szó: a Bloombergnek nevük elhallgatását kérő informátorok azt mondták, hogy a Természeti Erőforrások Minisztériuma két déli várossal közölte, hogy idén több árverést tarthatnak. A hírügynökség kérdésére a szaktárca azt közölte, hogy
a döntéssel a „centralizált” földosztási rendszer hibáit igyekeztek kijavítani, és a céljuk nem a rendszer felszámolása volt.
A minisztérium egyúttal arra is felszólította a városokat, hogy az aukciók előtt legalább három hónappal hozzák nyilvánosságra az eladásra kijelölt telkek listáját.
Az új politika az eddigi rendszer módosítására utal
– hangsúlyozta korábban Yan Yuejin, az E-house China Research & Development Institute kutatási igazgatója.
Megbéklyózta a városokat
A Bloomberg felidézi, hogy a központi politika azután változtat a rendszeren, hogy tavaly a 22 nagyváros közül 18 túllépte a megszabott három aukciót, és a negyedik negyedévben a lakáspiaci visszaesés is erősödött. A városok oldaláról is érkezett nyomás: októberben Csianghszi tartomány középső részének fővárosa kérte, hogy töröljék a limit hatálya alól, míg Peking és Hangcsou decemberben már az ötödik földeladási tervet siettette.
Októberben Csianghszi tartomány középső részének fővárosa kérte a központi kormány bólintását, hogy törölje magát a három aukciós limit hatálya alá tartozó városok listájáról. Peking és Hangcsou december utolsó hetében már az ötödik földeladási terveit siettette. Az ingatlanpiaci visszaesés tovább csökkentette az állami földeladásokból származó bevételeket – a fejlesztők egyszerűen nem akartak új projektekbe fogni. A helyzet rányomta a bélyegét az önkormányzatok büdzséjére is, a helyhatóságok bevételük harmadát ugyanis a telkek értékesítéséből biztosítják.
Tavaly a helyi önkormányzatok kasszájába a földeladásokból 23 százalékkal kevesebb pénz folyt be, ami 2021-óta a legkevesebb. Kimagaslóan rossz helyzet állt elő Guangxi tartományban, itt a földeladások 40 százalékkal zuhantak.
A helyzetet az is nehezíti, hogy az eladások fellendítése érdekében a helyhatóságok egy évre elhalasztott fizetést ajánlottak a fejlesztőknek – mondta Csang Kai, a China Index Holdings elemzője. „A földeladások felpörgetése segíthet, de a tartós ingatlanpiaci fellendülés nélkül nem rendeződik a helyzet tartósan” – tette hozzá.
Az állam is beszáll
Mivel a magánberuházók továbbra is kevés forrással rendelkeznek, és visszafogják a kiadásaikat, az állam is elkezdi vásárolni a telkeket.
A China Index Holdings szerint erre nagy szükség is van, ugyanis tavaly a magánfejlesztők vásárlásai 80 százalékkal zuhanhattak, és a 100 legnagyobb fejlesztő közül mindössze három indította meg beruházását. A CRIC elemzője azonban kongatja a vészharangot: Xie Yangchun szerint az önkormányzatokhoz kapcsolódó fejlesztő cégek támogatása nem fenntartható, ugyanis az ilyen szervezetek mindössze a megvásárolt telkek 38 százalékán kezdtek építkezni, ami rendkívül alacsony arány.
A kilátások sem kedvezők, a következő évek finanszírozása nagy kihívást jelent az önkormányzatok számára. Csaknem 15 milliárd jüan értékű kötvény, azaz az állomány 40 százaléka jár le a következő öt évben.
A helyi önkormányzatok 1100 milliárd jüan kötvényhozamot fizettek ki tavaly, ami 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A kínai jegybank nem változtatott az alapkamatonA kínai központi bank 3,65 százalékon tartotta az egyéves hitelek referenciakamatát. A jegybank ezt a kamatot tavaly augusztusban változtatta utoljára, akkor 3,7 százalékról a jelenleg is érvényes 3,65 százalékra szállította le. A jegybankárok nem nyúltak az ötéves lejáratú hitelek kamatához, az továbbra is 4,3 százalék. Szakértők szerint a jegybank a következő hónapokban azonban már csökkentheti a kamatszintet a gazdaság élénkítése céljából. Az elemzőket nem lepte meg a hétfői döntés, különösen azután, hogy a központi bank a múlt héten 2,75 százalékon tartotta a középtávú likviditási hiteleinek (MLF) kamatát. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.