Megroppantja az orosz és az ukrán gazdaságot a háború
Első látásra egyszerűen le lehet írni a helyzetet a háborút viselő országokban: míg Ukrajna egy része romokban hever, és polgárok milliói fagyoskodnak sötétben, addig Oroszországban viszonylag kényelmes maradt az élet – leszámítva a besorozás fenyegető rémét. A Bloomberg szerint mára kitisztult a kép: világossá vált, hogy egyszerűen nincs olyan forgatókönyv, ami bármelyik fél számára elfogadhatónak tűnik, ugyanakkor minél tovább tartanak a harcok, annál hatalmasabb lesz a gazdasági kár.
Ukrajna megbénult, és nem látni, hogy állhatna talpra egy emberöltőn belül.
Harminc százalékkal zuhant tavaly az ukrán GDP, ilyenre az ország megalakulása óta nem volt példa. A GDP csaknem 27 százalékát elérő költségvetési hiányt külföldi segélyekkel sikerült fedezni, az infláció valójában meghaladhatta a 30 százalékot, míg a hivatalos adatok 20 százalékos árindexről szólnak. Ugyanakkor a zöldségek ára csaknem 90 százalékkal emelkedett, és Herszon, az ország legjelentősebb zöldségtermelő vidéke továbbra is az agresszorok megszállása alatt áll – tehát nem lehet árcsökkenést várni.
Ukránok milliói vándoroltak el kényszerből, a munkanélküliség – bár háborús helyzetben nehezen értelmezhető – 40 százalék körül lehet. A hrivnya mélyrepülésbe került: az utcán 43 hrivnyát is elkérnek 1 dollárért.
A problémát súlyosbítja, hogy a külföldre tömegesen kivándorlók és a növekvő katonai emberveszteségek miatt a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége rendkívüli mértékben lecsökkent.
Különösen nagy probléma az is, hogy a harcok – nem véletlenül – a legfontosabb ukrán ipari zónák környékén zajlanak. A nehézipar keleten és délen koncentrálódik, ahol Oroszország nagy pusztítást végzett. A Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem (KSE) szeptemberi felmérése szerint az utakban, hidakban, házakban, iskolákban, kórházakban és termőföldeken okozott kár 127 milliárd dollár.
A KSE 13 milliárd dollárra becsüli az ukrán vállalkozások csupán tárgyi eszközeinek a megsemmisülését, míg a közvetett károk – például piacok vagy értékesítési csatornák elvesztése – meghaladják a 33 milliárd dollárt. Persze a mezőgazdasági termelés is visszaesett: 26 millió tonna búzát takarítottak be tavaly a 2021-es 32,5 millió tonna után.
A fizikai károkat tetézi a korrupció. A közpénzek ellopása ugyanis egyáltalán nem csökkent a háborús időben. Zelenszkij elnök elbocsátási hullámmal válaszolt az utóbbi hetekben a tisztviselők tisztességtelen magatartására.
Oroszország – félrevezető statisztikák
Az orosz GDP 3 százalékkal eshetett vissza tavaly, a majd 14 százalékos infláció sem sokkal rosszabb az egyes nyugati államokban mért árindexnél, és a 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány is kezelhető mértékű. A számok azonban félrevezetők – hangsúlyozzák a Bloomberg közgazdászai, ugyanis a hivatalos statisztikákat valószínűleg manipulálják.
A háború nélkül valószínűsített kibocsátásnövekedés és a tényleges adat közötti különbség már megközelíti 108 milliárd dollárt, vagyis az 1800 milliárdos GDP 6 százalékát.
A nemzetközi szankciók adagolása miatt azok csak fokozatosan fejtik ki hatásukat is, és tény az is, hogy a háború elején Oroszország tetemes hasznot húzott a megugró energiaárakból. Ugyanakkor beszédes szám, hogy a tavalyi év nagy részében az olaj- és a gázkereskedelem majd 1000 milliárd rubellel pumpálta fel az orosz büdzsét, ez januárra 425 milliárdra csökkent. Kellett is a pénz a védelmi kiadások 23 százalékos növeléséhez.
Ma a Kreml szinte mindent megad a hadseregnek, és ez nem sok jót vetít előre az állami szféra foglalkoztatottai számára az év hátralévő tíz hónapjára.
Emellett a termelést a tömeges kivándorlás is visszafogja. Tragikus a jövőre nézve, hogy elsősorban a képzett szakemberek távoznak Oroszországból, akiknek a pótlása drága és lassú folyamat lesz.
Mindkét fél elveszíti a háborút
Az orosz gazdaság idén stagnálhat, az ukrán 2 százalékot nőhet – a Bloomberg szerint. Ukrajna ugyanis, ha képes némi mezőgazdasági földterület visszaszerzésére, akkor még megmaradt infrastruktúrája segítségével felpörgetheti az exportot, ami most a háború előtti szint fele körül alakul. Ugyanakkor az orosz gazdaság kilátásait a belső fogyasztás mellett az határozza meg, hogy milyen mértékben sikerül pótolni a kiesett nyugati árukat. Minden bizonnyal ez lassú folyamat lesz.
Míg Oroszország eddig csekély fizikai kárt szenvedett, a pusztítás Ukrajnában akkora, hogy még nemzetközi összefogással is képtelenség lesz a rövid időn belüli újjáépítés. Oroszország a szankciók miatt szenved el károkat, ezeket azonban fel lehet oldani bizonyos garanciák fejében – ami elméletileg megkönnyítheti Oroszország talpra állását.
Persze az nagy kérdés, hogy még egy békemegállapodás esetén is mennyire minősül majd vállalható üzleti partnernek az agresszor Oroszország a Nyugat szemében.
Ha Oroszország nyeri meg a háborút a harctéren, akkor minden bizonnyal hosszú távon érvényben maradnak a szankciók. E forgatókönyv esetén ugyan
a Kreml saját feltételei szerint köthet békét, de számolnia kell azzal a sokmilliárdos csekkel is, amelyet szintén „megnyer” a megszállt területek újjáépítésére, ott, ahol a lakosság amúgy ellenségként kezeli.
Egy év után tehát nyilvánvalóvá vált, hogy – gazdasági értelemben – egyik fél sem nyerheti meg a háborút. Mindkét országnak a növekedését megbéklyózó helyzettel kell számolnia a harcok befejezése után is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.