Kijev szankciókkal sújtja az ukrán területekre áhítozó román szenátort
Szankciókat helyeztek kilátásba a kijevi hatóságok egy román szenátorral szemben, aki ukrajnai területek Romániához csatolását kezdeményezte. Az ellenlépést Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztrium szóvivője harangozta be pénteken, arra hivatkozva, hogy Diana Sosoaca, a bukaresti felsőház tagja fenyegetést jelent Ukrajna nemzetbiztonságára. „A román törvényhozó kezdeményezése klasszikus példája az orosz revansizmus módszertankönyvének. Határozottan elítéljük az Ukrajna területi integritását megkérdőjelező, az Ukrajna és Románia közötti jószomszédi viszony aláásását célzó próbálkozásokat” – közölte az ukrán külügyi illetékes a közösségi oldalán.
A bukaresti szenátusban függetlenként politizáló Diana Sosoaca azzal vívta ki maga ellen Kijev haragját, hogy nemrég törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben, amelyben azt kezdeményezi, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött jószomszédsági és államközi alapszerződést (amelynek aláírását egyébként nemzetárulásnak titulálja), és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket. A szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált politikus – aki volt pártjában, az ultranacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetségben (AUR) is vállalhatatlanná vált –
azt szeretné, hogy Románia csatolja magához azokat a területeket, amelyek a két világháború között az országhoz tartoztak.
Annektálna
Konkrétan azt javasolja, hogy Románia annektálja a hozzá tartozó történelmi területeket, nevezetesen Észak-Bukovinát, Hertát, Budzsákot (Cahul, Bolgrad, Ismail), sőt a történelmi Máramarost és a Kígyó-szigetet. A kolozsvári Krónika című online lap a kezdeményezés kapcsán érdekesnek nevezte, hogy Sosoaca igényei Máramaros megye ama, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjednek, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.
Egyébként a koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes kirohanásai miatt országos hírnévre szert tett törvényhozót román politikusok is azzal vádolják, hogy
az ukrajnai háborúval kapcsolatban orosz érdekeket képvisel.
Ezt amúgy nem is próbálja leplezni, hiszen több alkalommal is részt vett az Oroszország bukaresti nagykövetsége által szervezett rendezvényeken. Tavaly novemberben a diplomáciai képviseleten mutatkozott az orosz nemzeti egység napján, akárcsak idén február 9-én az orosz diplomaták tiszteletére rendezett fogadáson.
A „román hadszíntér”
Amikor a kétkamarás bukaresti parlament együttes plénuma március elején Ukrajnát támogató nyilatkozatot fogadott el az Orosz Föderáció által indított háború kitörésének évfordulója alkalmából, heves vita robbant ki a botrányhős Diana Sosoaca jóvoltából. A szenátor éles hangnemben bírálta a bukaresti hatóságokat, elsősorban Klaus Iohannis államfőt amiatt, hogy a NATO mintegy ezer katonából álló harccsoportot telepített az országba.
Ez a német állampolgársággal rendelkező, Ausztria és Németország érdekeit képviselő elnök engem nem képvisel. Eladta Románia érdekeit egy NATO-tisztségért, amit sohasem fog megkapni!
– harsogta Sosoaca a szónoki emelvényről, arra utalva, hogy Iohannist sokáig emlegették a NATO-főtitkári tisztség várományosai között. Szerinte Ukrajna nem tagja a NATO-nak, éppen ezért Romániának nem lenne szabad megengednie, hogy a katonai szövetség „hadműveleteket” hajtson végre a területéről.
Noha a katonai konfliktus tulajdonképpen az Egyesült Államok és Oroszország között dúl, Románia területét hadszíntérként használják
– jelentette ki a román politikus, figyelmeztetve: fennáll a veszélye, hogy „ágyútöltelékként használnak” román állampolgárokat az ukrajnai háborúban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.