Olasz lap: Magyarország és Lengyelország miatt nem lesz NATO-főtitkár Von der Leyen

Német, belga és brit sajtóhírek szerint az Európai Bizottság (EB) első embere, Ursula von der Leyen neve is felvetődött, mint a NATO főtitkári posztjáért zajló verseny egyik esélyese. A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma szeptember végén lejár, és biztosan nem vállalja a következő ciklust, ám aligha a korábban hat évig Németország védelmi minisztereként dolgozó Von der Leyen váltja, legalábbis az EB egyik szóvivője teljesen megalapozatlan spekulációnak tartja a felvetést.

A Politico szerint a Von der Leyen-opciónak lenne értelme, mert az orosz–ukrán háború idején különösen előnyös, hogy ért a hadiiparhoz, az EB elnökeként mindennapos kapcsolatban áll a NATO-tagokkal, jó viszonyt ápol Washingtonnal, ráadásul ő lehetne az első női főtitkár. Csakhogy a pozícióról 30 – illetve Finnország csatlakozásával immár 31 – tagállam konszenzussal dönt, a belga-német politikust pedig több ország sem látná szívesen.

Van technikai akadály is, például az, hogy Von der Leyen 2024-ig az EB elnöke, márpedig új NATO-főtitkárra már idén szükség van, arra pedig a Corriere della Sera hívta fel a figyelmet, hogy több tagállam biztosan vétózna.

A Corriere della Sera szerint az is kérdéses, hogy megtarthatja-e jövőre az EB vezetését Von der Leyen, akinek „elegáns menekülőút” lenne a kevésbé erős, de mégis meghatározó főtitkári pozíció. Az viszont mindenképpen ellene szól, hogy finoman szólva sem a legjobb állapotban hagyta ott a német hadsereget, ami különösen az orosz támadást követően vált kínossá.

„Von der Leyen egy ilyen kényes időszakban nem hagyhatja ott az Európai Bizottságot, tehát kizárólag akkor lenne esélyes a főtitkári posztra, ha Stoltenberg újabb egy évig maradna, ő viszont állandóan azt ismételgeti, hogy visszamegy Norvégiába” – nyilatkozta egy NATO-nál dolgozó olasz diplomata. Igaz, egyszer már bejelentették, hogy Stoltenberg távozik, már meg is volt az új feladata, a norvég jegybank vezetése, ám a háború kitörése miatt a mandátumát még egy évvel meghosszabbították.

„Maga a kiválasztási procedúra hatalmas, nemzetek közti konzultációkon keresztül történik, igaz, a NATO négy legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság nagyban képes befolyásolni a döntést, még akkor is, ha nem tartanak igényt a főtitkári pozícióra” – írta a Makronómnak Mihálovics Zoltán politológus. Hozzátette, a főtitkári pozíció erősen átpolitizált: az USA rendszerint tartózkodik a NATO vezetéséért folytatott versengéstől, hiszen hagyományosan betölti a szövetség egyik legfelsőbb katonai posztját: amerikai áll a Saceur, vagyis a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága élén.

– véli a szakértő.

A pozícióról legkésőbb júliusban, a vilniusi csúcson döntenek.