BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nemcsak az OTP ragadt Oroszországban, több száz multi várja csendben a jobb időket

Az utóbbi időben kipécézett OTP Bank mellett számos más nyugati nagyvállalat sem tud szabadulni az orosz piacról, az amerikai Yale Egyetem felmérése szerint vannak olyanok, amelyek tevékenységüket visszafogva meglapulnak, mások kivárásra játszanak, de olyanok is akadnak, akik még erősítik is jelenlétüket.

Meglepően sok nemzetközi nagyvállalat van még mindig jelen Oroszországban – Ukrajna megtámadása után több mint egy évvel – annak ellenére, hogy már több mint ötszáz felfüggesztette tevékenységét, és ugyanennyien véglegesen felhagytak működésükkel az agressziót elkövető államban – derül ki az amerikai Yale University felméréséből.

RUSSIA-UKRAINE-CONFLICT-ECONOMY-ZARA
People on scooters pass in front of the former Zara clothing brand flagship store, which reopened today under new branding Maag, in Moscow, on April 26, 2023. Zara-owner - Spanish fashion retailer Inditex halted its operations in Russia and later sold its business to the United Arab Emirates-based Daher group following Moscow's military action in Ukraine. (Photo by Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)
Fotó: AFP

Az összeállítás szerint 151 multi a tevékenységét visszafogva „meglapul”, 175 időnyerésre játszik, 230 pedig a helyzetet kihasználva még fokozza is jelenlétét. Az utóbbi kategóriába főként a kínai vállalatok tartoznak, de török példa is akad rá.

A Yale anyagát szemléző AP hírügynökség a maradó cégek közül elsőként a kanadai-amerikai Restaurant Brands International (RBI) tulajdonában álló Burger Kinget említi.

Noha az RBI nem válaszolt az AP e-mailben feltett kérdéseire, a hírügynökség idézi a cégelnök alkalmazottakhoz írt levelét, amelyben kifejtette, hogy a franchise-megállapodás rendelkezései miatt nem tudják a helyi üzemeltetőt bezárásra kényszeríteni, a vállalat azonban folyamatosan árulja 15 százalékos részesedését az orosz vegyesvállalatban. Az esetleges nyereséget az ENSZ menekültügyi szervezetének adományozzák.

Vígan vehetik az oroszok a népszerű Aperol likőrt gyártó olasz Campari Group italait is, a cég ugyan leállította reklámjait, ám az üzletet csak annyira fogja vissza, hogy azért kitermelje 118 oroszországi munkatársa fizetését.

Szintén megtartotta volgográdi gyárában többségi részesedését a traktorokhoz gumiabroncsokat gyártó amerikai Titan International is, mivel – mint Paul Reitz vezérigazgató mondja – az üzem működése „kritikus jelentőségű a globális élelmiszer-ellátási lánc kiszolgálásában”.

A vállalat ugyanakkor nem szállít sem az orosz kormánynak, sem a hadseregnek

– teszi hozzá.

Nem kell szomorkodniuk az olasz divat moszkvai híveinek sem, hiszen az ironikus nevű Evropejszki Mallban kedvükre válogathatnak a Benetton és Calzedonia ruhái és alsóneműi között.

A babatermékeket árusító Mother Care elnevezése ugyan Mother Bearre változott az Evropejszki Mallban, de ez nem zavarja a választékhoz hozzájutó fogyasztókat, mint ahogy az sem, hogy a spanyol Zara divatcikkeit most egy orosz vállalattól, jelesül a Maagtól vehetik meg.

A kivonulás nehézségeiről beszélt az AP-nek Tanja Fredricsen, a dán Carlsberg sörgyár kommunikációs vezetője is, kiemelve, hogy olyannyira integrálódott az orosz üzletág a cégcsoportba, hogy 

tavaly március óta 15 millió dolláros befektetéssel próbálják szétválasztani a szálakat, de állítólag már közel a folyamat vége.

A cég amerikai szektortársa, az Anheuser-Busch még ugyancsak jelen van Oroszországban, ám már javában tárgyal az orosz piacon idén a jelenlétét két új termék – egy sör és egy energiaital – bevezetésével is erősítő török Anadolu Efesszel érdekeltsége átruházásáról.

A Metro német nagykereskedelmi áruházlánc, amely egyébként minden „de és ha” nélkül elítélte a háborús agressziót, mintegy 10 ezer helyi alkalmazottjáért viselt felelősségével indokolja maradását, persze az sem elhanyagolható szempont, hogy 2022-ben 29 milliárd eurós éves bevétele 10 százalékát az orosz piacon termelte ki.

Végül a német Bayer is a maradásra voksol.

Az alapvető egészségügyi és mezőgazdasági termékek – mint például a rák-, szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszer-termesztéshez szükséges vetőmagok – visszatartása csak megsokszorozná a háború áldozatainak a számát

– áll a vállalat közleményében.

A kivonulás tehát nem is olyan könnyű, a vállalatok egy része gyakorlatilag elveszett az amerikai, európai és orosz szankciók Bermuda-háromszögében – mondja Michael Harms, a német vállalatokat képviselő keleti üzleti szövetség vezetője.

Először is egy olyan vevőt kell találniuk, amelyet a Nyugat nem szankcionál. Oroszországban azonban a szóba jöhető üzletemberek gyakran olyan emberek, akik jó kapcsolatban állnak a kormánnyal, ezért Nyugaton már felkerültek a feketelistákra – fűzi hozzá. 

Emellett nagy árengedménnyel kell eladniuk, azaz szinte elajándékozniuk az érdekeltségeiket olyan embereknek, akiket nem kedvelnek, akik közel állnak a rezsimhez.

Ezenkívül Oroszország bevezetett egy trükkös szabályt is, amely szerint a piacról kivonuló cégeknek 10 százalékos kilépési adót kell fizetniük, átruházott érdekeltségük értéke után számítva. Az amerikai vállalatoknak ráadásul a befizetéshez engedélyt kell kérniük a washingtoni pénzügyminisztériumtól is, különben az amerikai szankciókkal kerülnének szembe – mondta Maria Shagina, a berlini Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője.
Így aztán több száz vállalat csendben úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, de inkább marad.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.